Saphier Regina: A TED a Coursera Virtuális Előszobája

Láttam egy frusztrált pasast, amint a TED-et kritizálta egy TEDx eseményen. Szegény eltévedt ember! Szerintem a Guardian cikk írója, Benjamin Bratton eleve túldimenzionálta a TED-et. “Megette” Chris Anderson világmegváltó PR maszlagát… és abban csalódott! Meglepő naivitás egy olyan embertől, aki komolykodó és önreklámozó TEDx előadásában felszínességgel vádolja a TED szervezőit és előadóit, ezáltal magát a közönséget is. Bár mostanában inkább Coursera kurzusokat nézek, és bár mindig is inkább az élő TED konferenciákat preferáltam a videókkal szemben, tehát nem foglalkozom napi szinten a TED kérdéskörével, azért elmondom mégis, hogy mit gondolok… mert megkérdeztek.

Véleményem szerint az, amit ő keres, “a világmegváltásra alkalmas mélyen-szántás” és “tettek”, mindez a TED-ben nincs meg, és nem is ez a valódi célja, bármit is mondjon Chris Anderson a TED jómódú közönségének és a pénzes cégeknek. A TED elsődleges célja önmaga sikeres fönntartása. Mindig is ez volt az elsődleges cél, már Richard Saul Wurman idejében is. Pusztán másodlagos célja az emberek ismeretekkel való ellátása, és szerencsére ebben is sikeres. A mély tudás terjesztése soha nem jelent meg a valódi céljaik között. Amikor én pl. önkéntesként TED előadásokat fordítottam, nekem sem volt olyan illúzióm, hogy mondjuk egy TED előadás a mobil eszközök egészségügyben való felhasználásáról gyökeresen és egycsapásra megváltoztatja majd a magyar egészségügyet. Viszont biztos voltam benne, hogy hozzáadok egy marék szükséges kavicsot a változás épülő ösvényeihez.

Benjamin jobban tenné, ha az egyetemén keresztül adna a világnak egy Coursera kurzust. 100 000 diáknak mondhatná el mély gondolatait, lehetőleg érdekesen és szintén globálisan, két-három hónap alatt. Aztán jöhet a következő TEDx előadás Benjamin-tól, melyben tömören elmondja nekünk, hogy milyen volt a Coursera kurzusa, milyenek voltak a diákok, mit tanult a folyamatból, hogyan változtak meg a közösségek, melyeknek tagjait online és heteken át elérhette… de Benjamin sajnos nem vetett fel semmi ilyesmit, ő csak fel és alá járkált a TEDx színpadon, kicsit magában dohogva, hogy “ejnye már, milyen felszínes ez a TED”. “Talán a gondolatokkal van baj?” Szerintem Benjamin TED értelmezésével van baj.

Aki ismeri Richard Saul Wurman alapítói szándékait, az tudja, hogy a TED eredetileg egy for profit konferencia volt, amit RSW saját kedvtelésére, de üzleti céllal hozott létre. Miután Chris Anderson később, pár millió dollárért megvette a TED jogait, hamarosan jött az IT buborék probléma (korábban összeomlott a for profit média cége, így nem hagyhatta, hogy a non-profit sík is bedőljön), és ki kellett valamit találnia, hogy a már non-profit TED projektet, mely a Sapling Alapítványé, hogyan tartsa fönn konferencia bevételekből (online és offline), illetve adományokból. El kellett adnia a sok ezer dolláros jegyeket és tagságot, illetve az online közvetítést. Ez például egy nagyon fontos narratív réteg, amit én átlátok, de Benjamin egyértelműen nem. Én soha nem vártam világmegváltást a TED-től. Ismeretterjesztést, lelkesítő, inspiráló gondolatokat, teljesítmény vagy cél ismertetést, illetve szórakoztatást vártam, és ebben elég jók még ma is, amikor a verseny hatalmas, ilyen téren is.

Ezt az írásomat tudom ajánlani… arról, hogy mi volt a véleményem (sokrétű tapasztalatokkal a hátam mögött) 2012 elején a TED-ről. Nekem a tartalom eredetiségével volt bajom, ami persze nem csak az ő hibájuk, hiszen az online tartalmak választéka hihetetlen mértékben bővül. Ezt pedig pár héttel később írtam, miután kellemesen elbeszélgettem a TED eredeti alapítójával. A legjobb, ha az ember megvizsgálja azt, amiről ír (beszél), és vagy közvetlenül ismeri azokat, akik létrehozták vagy létrehozzák, vagy minimum alaposan utánuk néz.

Hozzá kell tennem, hogy a Guardian cikk írója azt sem méri fel, hogy a TED fordítások, a TEDx kapcsolatépítések, a TED videó megosztások mekkora hatással vannak az emberekre és a társadalmakra, például konkrétan a TED rajongók kifejező képességére, önérvényesítésére, a motivációikra, vagy a választásaikra. A TED-től világmegváltást várni olyan, mintha valaki Salman Khan-on és a Khan Akadémián kérné számon pl. a világ írástudatlanságát. Salman eredetileg a saját unokahúgának készített tanulást támogató youtube videókat. Időközben mások is elkezdték nézni, majd létrejött egy globális közösség, mely Salman videóival oktat általános iskolásokat. Sőt, gyakran felnőttek hoznak be saját gyerekkori lemaradásokat a Khan Academy videóival, például a matematika területén. Különösen érdekes az értékelési szoftverük, mely az egyéni haladást iskolai csoportban is könnyedén lemenedzseli, saját tempót tesz lehetővé. Mind a TED-nek, mind a Khan Akadémiának, mind pedig a Coursera kurzusoknak megvan a maguk helye az online tudásmegosztási hierarchiában, vagy inkább mátrixban.

Érdekességek: A 2014-ben immár 30 éves TED konferenciát a kétezres évek elején átvállaló Chris Anderson Pakisztánban született, nyilván brit állampolgárként… majd az USA-ba költözött. Szülei még misszionáriusok voltak, ő már Oxfordban végzett ateista üzletember. A Coursera alapítói közül a harmadik generációs PhD Daphne Koller Izraelben, Andrew Ng Angliában született, de sokat időzött Hong Kong-ban és Szingapúrbanma mindketten Kaliforniában élnek, kutatnak és tanítanak. Salman Khan második generációs amerikai, szülei még Indiában és Bangladesben születtek, de ma ő is kaliforniai lakós, és korábban befektetési elemző volt. Ami közös bennük: képesek a világot nem amerikai szemmel is nézni, de mindeközben kiválóan elboldogulnak az amerikai intézményrendszerben és társadalomban, intelligensek, vannak ambícióik és gyakorlatias idealisták.

A TED eredeti alapítója, Richard Saul Wurman anyai ágon első, apai ágon második generációs amerikai (apja New Yorkban született, bevándorolt lengyel szivarkészítő fia, anyja Oroszországban született bevándorló, kóser hentes családból származik), és mindkét ágon Richard az első diplomás. Ma Newport-ban él, Rhode Island államban, az USA keleti partvidékén. Mivel a pontos származási hátterét sehol nem találtam meg online, írtam neki gyorsan a facebook-on, és ő azonnal válaszolt (mivel rendszeres kontaktusban vagyunk), úgyhogy abszolút első kézből származik az információ. Az ő esete azért érdekes, mert az első generációs diplomások általában meglehetősen szakbarbárok, őt azonban minden érdekli, és nagyon sok mindennel foglalkozott életében, az építészettől, az információ dizájnon át, a könyvkiadásig, és a konferencia alapításig. Unta a szokványos, formális konferenciákat, és akart egy másfajta konferenciát, ami az ő kolibri agyának is megfelel. Én az ilyen emberekre azt szoktam mondani, hogy “magához görbíti a teret”, nem szeret alkalmazkodni. Az ilyen erős egyéni gravitációval rendelkező emberek hozzák létre az új dolgokat a világban. Nem könnyű emberek, de számomra nagyon érdekesek. Miközben Richard még látta az édesanyja “idegen tekintetével” az USA-t, ő már vérbeli amerikai, ugyanakkor sokat utazik, és sok emberrel találkozik. Folyton tanulmányoz valamit, most éppen a városokat. Ma is korát meghazudtolóan aktív, pedig közel van a nyolcadik X-hez. Örülhetünk, hogy 30 évvel ezelőtt annyira unatkozott, hogy megszületett a TED konferencia. Richard idejében még minden spontán zajlott a színpadon, családias hangulatban, offline. Chris TED-je már begyakorolt, strukturált, és online.

Ez itt egy csodaszép adat vizualizáció, a TEDx eseményeket, előadásokat, témákat és gondolatokat, ezek komplex globális összefüggéseit mutatja be (Visualizing the TEDx idea network). Mi ez, ha nem a gondolatok hatásos terjedése…?

Szerintem manapság, az igazi változás alapját a Coursera teszi le, minden nap. Évekig azzal nyaggattam a TED vezetőit, hogy legyen a TED.com egy online egyetem… de egyik fülükön be, a másikon ki, még akkor is, ha manapság van olyan zárt konferencia szekció, hogy: “TED University”… de ez valójában nem egyetem. A Coursera azonban egyetemek összessége és még annál is több, ingyen! “Csak” egy online felsőoktatási szolgáltatási iteráció és egy komplex kísérlet. Elég jól haladnak, nemes célokkal, és ki tudja, hogy mi lesz a vége, és ki tudja felmérni a pontos hatásait… de komoly hatásuk van, az első percektől kezdve.

Azt minden értelmes és tájékozott ember tudja, hogy sem a TED, sem a Coursera nem nevezhető hatástalannak. Ha “csak” annyi történt, hogy emberek milliói látták Sir Ken Robinson előadásait világszerte, és rájöttek, hogy más is okkal utálja az ipari jellegű oktatási rendszert, és ha “csak” annyi történt, hogy Daphne Koller és Andrew Ng látta Salman Khan TED előadását, és létrehozták a Coursera-t, melynek egy csapásra több millió diákja van világszerte, akkor máris sikernek könyvelhető el a TED. Ugyanakkor az is tény, hogy ennél sokkal több történt és történik. Minden nap valami új!

Véleményem szerint valójában arról van szó, hogy olyan ember nyilvánított hamis alapokon nyugvó és öncélú kritikát TED ügyben egy TEDx során, aki nem is érti ezeket a felületeket, közösségeket, és folyamatokat. Éppen azt gyomlálná ki a TED-ből, ami a lényege, hogy sok tömören megfogalmazott gondolat és inspiráció jusson el emberek millióihoz, akik remélhetőleg a kíváncsiságuktól vezérelve majd a maguk egyéni módján elmélyednek a felvetésekben, online és a saját közösségeikben egyaránt. Aki ma meghallgat egy érdekes és ingyenes TED előadást mondjuk az informatika témakörében, az holnap felvehet egy releváns és ingyenes kurzust a Coursera rendszerén keresztül, és megismerheti a téma mélységeit, majd pedig szakemberként hatással lehet a közegére (online és offline egyaránt). Ugyanez igaz a táplálkozásra, a környezetvédelemre, a mentális egészségre, a közgazdaságtanra, a történelemre, a politikára, a költészetre, és még hosszan sorolhatnám a lehetőségeket.

Összefoglalvaa TED és a Khan Academy például a Coursera (és más minőségi MOOC programok) egyik színes és virtuális előszobája. A TED a megfelelő kontextusba helyezve kiválóan betölti a szerepét. Mivel a TED tartalmait főleg két újságíró válogatja össze (Chris és Bruno évente kétszer kb. 70 előadót hív meg), érdemes a TED konferenciákra úgy gondolni, hogy: adva van néhány szerkesztő, és ők töméntelen mennyiségű előadót állítanak színpadra, akik magazin terjedelemben, de “szájjal blogolnak” valamiről (ezt most ötlöttem ki, az érthetőség kedvéért), amivel évek vagy évtizedek óta foglalkoznak. Ezek tulajdonképpen “színpadi blog szkeccsek”… ha nagyon beleillenek a TED kurátorainak pseudo-világmegváltó narratívájába, akkor a gondolatok a TED.com-on át, megvágott videók formájában terjednek tovább. Hogy ezek közül mi az értékes vagy érdekes, azt a nézők ízlésére bízzák, hiszen a műfaj populáris és nem szakmai. A TED konferencia egy rendkívül sikeres networking esemény (ma már főleg filmsztároknak, illetve B kategóriás cégvezetőknek, a korábbi A kategóriával szemben), míg a TED.com egy amerikai székhelyű, de nemzetközi tartalmú videó magazin, egy média innováció a maga nemében. Ettől a konstellációtól és közösségtől világmegváltást várni egyenesen butaság. A Scientific American tudományos vagy a Wired technológiai magazinoktól sem várja senki, hogy megoldják az emberiség égető problémáit, és azt sem gondolhatja komolyan senki, hogy a PubMed.gov kutatási cikkeinek alaposságával és szakzsargonjával hozakodnak majd elő, de ettől még nagyon hatásosak, felkeltik az emberek érdeklődését a tudományok, a technológia és más izgalmas szakterületek iránt. Akiben ott van a fogékonyság a PubMed színvonal iránt, az majd beiratkozik egy Coursera kurzusra. Továbbá ne lepődjön meg senki, ha egy Coursera videóban és tananyagban TED előadás linket talál, mert vannak elképesztően jó TED videók, melyek kiválóan használhatóak egyetemi szinten, egy-egy problémakör megvilágítására.

Ha tetszik a cikkem, kérlek, hogy nyomj egy “like”-ot és oszd meg a cikk linkjét a Facebook-on, a LinkedIn-en vagy a Twitter-en! Köszönöm, hogy elolvastad és megosztottad.

Érdekel a téma? Egy másik tematikus blogomon részletesen bemutatom a Coursera-t, kivételesen magyarul: http://mycourserablog.wordpress.com/2014/01/09/digitalis-optimizmus-tanulj-ingyen-ivy-league-szinten

Leave a comment

No comments yet.

Comments RSS TrackBack Identifier URI

Leave a Reply

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s