Saphier Regina: A TED a Coursera Virtuális Előszobája

Láttam egy frusztrált pasast, amint a TED-et kritizálta egy TEDx eseményen. Szegény eltévedt ember! Szerintem a Guardian cikk írója, Benjamin Bratton eleve túldimenzionálta a TED-et. “Megette” Chris Anderson világmegváltó PR maszlagát… és abban csalódott! Meglepő naivitás egy olyan embertől, aki komolykodó és önreklámozó TEDx előadásában felszínességgel vádolja a TED szervezőit és előadóit, ezáltal magát a közönséget is. Bár mostanában inkább Coursera kurzusokat nézek, és bár mindig is inkább az élő TED konferenciákat preferáltam a videókkal szemben, tehát nem foglalkozom napi szinten a TED kérdéskörével, azért elmondom mégis, hogy mit gondolok… mert megkérdeztek.

Véleményem szerint az, amit ő keres, “a világmegváltásra alkalmas mélyen-szántás” és “tettek”, mindez a TED-ben nincs meg, és nem is ez a valódi célja, bármit is mondjon Chris Anderson a TED jómódú közönségének és a pénzes cégeknek. A TED elsődleges célja önmaga sikeres fönntartása. Mindig is ez volt az elsődleges cél, már Richard Saul Wurman idejében is. Pusztán másodlagos célja az emberek ismeretekkel való ellátása, és szerencsére ebben is sikeres. A mély tudás terjesztése soha nem jelent meg a valódi céljaik között. Amikor én pl. önkéntesként TED előadásokat fordítottam, nekem sem volt olyan illúzióm, hogy mondjuk egy TED előadás a mobil eszközök egészségügyben való felhasználásáról gyökeresen és egycsapásra megváltoztatja majd a magyar egészségügyet. Viszont biztos voltam benne, hogy hozzáadok egy marék szükséges kavicsot a változás épülő ösvényeihez.

Benjamin jobban tenné, ha az egyetemén keresztül adna a világnak egy Coursera kurzust. 100 000 diáknak mondhatná el mély gondolatait, lehetőleg érdekesen és szintén globálisan, két-három hónap alatt. Aztán jöhet a következő TEDx előadás Benjamin-tól, melyben tömören elmondja nekünk, hogy milyen volt a Coursera kurzusa, milyenek voltak a diákok, mit tanult a folyamatból, hogyan változtak meg a közösségek, melyeknek tagjait online és heteken át elérhette… de Benjamin sajnos nem vetett fel semmi ilyesmit, ő csak fel és alá járkált a TEDx színpadon, kicsit magában dohogva, hogy “ejnye már, milyen felszínes ez a TED”. “Talán a gondolatokkal van baj?” Szerintem Benjamin TED értelmezésével van baj.

Aki ismeri Richard Saul Wurman alapítói szándékait, az tudja, hogy a TED eredetileg egy for profit konferencia volt, amit RSW saját kedvtelésére, de üzleti céllal hozott létre. Miután Chris Anderson később, pár millió dollárért megvette a TED jogait, hamarosan jött az IT buborék probléma (korábban összeomlott a for profit média cége, így nem hagyhatta, hogy a non-profit sík is bedőljön), és ki kellett valamit találnia, hogy a már non-profit TED projektet, mely a Sapling Alapítványé, hogyan tartsa fönn konferencia bevételekből (online és offline), illetve adományokból. El kellett adnia a sok ezer dolláros jegyeket és tagságot, illetve az online közvetítést. Ez például egy nagyon fontos narratív réteg, amit én átlátok, de Benjamin egyértelműen nem. Én soha nem vártam világmegváltást a TED-től. Ismeretterjesztést, lelkesítő, inspiráló gondolatokat, teljesítmény vagy cél ismertetést, illetve szórakoztatást vártam, és ebben elég jók még ma is, amikor a verseny hatalmas, ilyen téren is.

Ezt az írásomat tudom ajánlani… arról, hogy mi volt a véleményem (sokrétű tapasztalatokkal a hátam mögött) 2012 elején a TED-ről. Nekem a tartalom eredetiségével volt bajom, ami persze nem csak az ő hibájuk, hiszen az online tartalmak választéka hihetetlen mértékben bővül. Ezt pedig pár héttel később írtam, miután kellemesen elbeszélgettem a TED eredeti alapítójával. A legjobb, ha az ember megvizsgálja azt, amiről ír (beszél), és vagy közvetlenül ismeri azokat, akik létrehozták vagy létrehozzák, vagy minimum alaposan utánuk néz.

Hozzá kell tennem, hogy a Guardian cikk írója azt sem méri fel, hogy a TED fordítások, a TEDx kapcsolatépítések, a TED videó megosztások mekkora hatással vannak az emberekre és a társadalmakra, például konkrétan a TED rajongók kifejező képességére, önérvényesítésére, a motivációikra, vagy a választásaikra. A TED-től világmegváltást várni olyan, mintha valaki Salman Khan-on és a Khan Akadémián kérné számon pl. a világ írástudatlanságát. Salman eredetileg a saját unokahúgának készített tanulást támogató youtube videókat. Időközben mások is elkezdték nézni, majd létrejött egy globális közösség, mely Salman videóival oktat általános iskolásokat. Sőt, gyakran felnőttek hoznak be saját gyerekkori lemaradásokat a Khan Academy videóival, például a matematika területén. Különösen érdekes az értékelési szoftverük, mely az egyéni haladást iskolai csoportban is könnyedén lemenedzseli, saját tempót tesz lehetővé. Mind a TED-nek, mind a Khan Akadémiának, mind pedig a Coursera kurzusoknak megvan a maguk helye az online tudásmegosztási hierarchiában, vagy inkább mátrixban.

Érdekességek: A 2014-ben immár 30 éves TED konferenciát a kétezres évek elején átvállaló Chris Anderson Pakisztánban született, nyilván brit állampolgárként… majd az USA-ba költözött. Szülei még misszionáriusok voltak, ő már Oxfordban végzett ateista üzletember. A Coursera alapítói közül a harmadik generációs PhD Daphne Koller Izraelben, Andrew Ng Angliában született, de sokat időzött Hong Kong-ban és Szingapúrbanma mindketten Kaliforniában élnek, kutatnak és tanítanak. Salman Khan második generációs amerikai, szülei még Indiában és Bangladesben születtek, de ma ő is kaliforniai lakós, és korábban befektetési elemző volt. Ami közös bennük: képesek a világot nem amerikai szemmel is nézni, de mindeközben kiválóan elboldogulnak az amerikai intézményrendszerben és társadalomban, intelligensek, vannak ambícióik és gyakorlatias idealisták.

A TED eredeti alapítója, Richard Saul Wurman anyai ágon első, apai ágon második generációs amerikai (apja New Yorkban született, bevándorolt lengyel szivarkészítő fia, anyja Oroszországban született bevándorló, kóser hentes családból származik), és mindkét ágon Richard az első diplomás. Ma Newport-ban él, Rhode Island államban, az USA keleti partvidékén. Mivel a pontos származási hátterét sehol nem találtam meg online, írtam neki gyorsan a facebook-on, és ő azonnal válaszolt (mivel rendszeres kontaktusban vagyunk), úgyhogy abszolút első kézből származik az információ. Az ő esete azért érdekes, mert az első generációs diplomások általában meglehetősen szakbarbárok, őt azonban minden érdekli, és nagyon sok mindennel foglalkozott életében, az építészettől, az információ dizájnon át, a könyvkiadásig, és a konferencia alapításig. Unta a szokványos, formális konferenciákat, és akart egy másfajta konferenciát, ami az ő kolibri agyának is megfelel. Én az ilyen emberekre azt szoktam mondani, hogy “magához görbíti a teret”, nem szeret alkalmazkodni. Az ilyen erős egyéni gravitációval rendelkező emberek hozzák létre az új dolgokat a világban. Nem könnyű emberek, de számomra nagyon érdekesek. Miközben Richard még látta az édesanyja “idegen tekintetével” az USA-t, ő már vérbeli amerikai, ugyanakkor sokat utazik, és sok emberrel találkozik. Folyton tanulmányoz valamit, most éppen a városokat. Ma is korát meghazudtolóan aktív, pedig közel van a nyolcadik X-hez. Örülhetünk, hogy 30 évvel ezelőtt annyira unatkozott, hogy megszületett a TED konferencia. Richard idejében még minden spontán zajlott a színpadon, családias hangulatban, offline. Chris TED-je már begyakorolt, strukturált, és online.

Ez itt egy csodaszép adat vizualizáció, a TEDx eseményeket, előadásokat, témákat és gondolatokat, ezek komplex globális összefüggéseit mutatja be (Visualizing the TEDx idea network). Mi ez, ha nem a gondolatok hatásos terjedése…?

Szerintem manapság, az igazi változás alapját a Coursera teszi le, minden nap. Évekig azzal nyaggattam a TED vezetőit, hogy legyen a TED.com egy online egyetem… de egyik fülükön be, a másikon ki, még akkor is, ha manapság van olyan zárt konferencia szekció, hogy: “TED University”… de ez valójában nem egyetem. A Coursera azonban egyetemek összessége és még annál is több, ingyen! “Csak” egy online felsőoktatási szolgáltatási iteráció és egy komplex kísérlet. Elég jól haladnak, nemes célokkal, és ki tudja, hogy mi lesz a vége, és ki tudja felmérni a pontos hatásait… de komoly hatásuk van, az első percektől kezdve.

Azt minden értelmes és tájékozott ember tudja, hogy sem a TED, sem a Coursera nem nevezhető hatástalannak. Ha “csak” annyi történt, hogy emberek milliói látták Sir Ken Robinson előadásait világszerte, és rájöttek, hogy más is okkal utálja az ipari jellegű oktatási rendszert, és ha “csak” annyi történt, hogy Daphne Koller és Andrew Ng látta Salman Khan TED előadását, és létrehozták a Coursera-t, melynek egy csapásra több millió diákja van világszerte, akkor máris sikernek könyvelhető el a TED. Ugyanakkor az is tény, hogy ennél sokkal több történt és történik. Minden nap valami új!

Véleményem szerint valójában arról van szó, hogy olyan ember nyilvánított hamis alapokon nyugvó és öncélú kritikát TED ügyben egy TEDx során, aki nem is érti ezeket a felületeket, közösségeket, és folyamatokat. Éppen azt gyomlálná ki a TED-ből, ami a lényege, hogy sok tömören megfogalmazott gondolat és inspiráció jusson el emberek millióihoz, akik remélhetőleg a kíváncsiságuktól vezérelve majd a maguk egyéni módján elmélyednek a felvetésekben, online és a saját közösségeikben egyaránt. Aki ma meghallgat egy érdekes és ingyenes TED előadást mondjuk az informatika témakörében, az holnap felvehet egy releváns és ingyenes kurzust a Coursera rendszerén keresztül, és megismerheti a téma mélységeit, majd pedig szakemberként hatással lehet a közegére (online és offline egyaránt). Ugyanez igaz a táplálkozásra, a környezetvédelemre, a mentális egészségre, a közgazdaságtanra, a történelemre, a politikára, a költészetre, és még hosszan sorolhatnám a lehetőségeket.

Összefoglalvaa TED és a Khan Academy például a Coursera (és más minőségi MOOC programok) egyik színes és virtuális előszobája. A TED a megfelelő kontextusba helyezve kiválóan betölti a szerepét. Mivel a TED tartalmait főleg két újságíró válogatja össze (Chris és Bruno évente kétszer kb. 70 előadót hív meg), érdemes a TED konferenciákra úgy gondolni, hogy: adva van néhány szerkesztő, és ők töméntelen mennyiségű előadót állítanak színpadra, akik magazin terjedelemben, de “szájjal blogolnak” valamiről (ezt most ötlöttem ki, az érthetőség kedvéért), amivel évek vagy évtizedek óta foglalkoznak. Ezek tulajdonképpen “színpadi blog szkeccsek”… ha nagyon beleillenek a TED kurátorainak pseudo-világmegváltó narratívájába, akkor a gondolatok a TED.com-on át, megvágott videók formájában terjednek tovább. Hogy ezek közül mi az értékes vagy érdekes, azt a nézők ízlésére bízzák, hiszen a műfaj populáris és nem szakmai. A TED konferencia egy rendkívül sikeres networking esemény (ma már főleg filmsztároknak, illetve B kategóriás cégvezetőknek, a korábbi A kategóriával szemben), míg a TED.com egy amerikai székhelyű, de nemzetközi tartalmú videó magazin, egy média innováció a maga nemében. Ettől a konstellációtól és közösségtől világmegváltást várni egyenesen butaság. A Scientific American tudományos vagy a Wired technológiai magazinoktól sem várja senki, hogy megoldják az emberiség égető problémáit, és azt sem gondolhatja komolyan senki, hogy a PubMed.gov kutatási cikkeinek alaposságával és szakzsargonjával hozakodnak majd elő, de ettől még nagyon hatásosak, felkeltik az emberek érdeklődését a tudományok, a technológia és más izgalmas szakterületek iránt. Akiben ott van a fogékonyság a PubMed színvonal iránt, az majd beiratkozik egy Coursera kurzusra. Továbbá ne lepődjön meg senki, ha egy Coursera videóban és tananyagban TED előadás linket talál, mert vannak elképesztően jó TED videók, melyek kiválóan használhatóak egyetemi szinten, egy-egy problémakör megvilágítására.

Ha tetszik a cikkem, kérlek, hogy nyomj egy “like”-ot és oszd meg a cikk linkjét a Facebook-on, a LinkedIn-en vagy a Twitter-en! Köszönöm, hogy elolvastad és megosztottad.

Érdekel a téma? Egy másik tematikus blogomon részletesen bemutatom a Coursera-t, kivételesen magyarul: http://mycourserablog.wordpress.com/2014/01/09/digitalis-optimizmus-tanulj-ingyen-ivy-league-szinten

Advertisements

Hungarian TED Talk Subtitle Translations by Regina Saphier: Jill Bolte Taylor’s Stroke of Insight

TED Talk Subtitle Translations in Hungarian by Regina Saphier: Jill Bolte Taylor’s Stroke of Insight

Saphier Regina magyar nyelvű TED feliratfordításai: Jill Bolte Taylor: Drámai, Rohamos Belátás

“Jill Bolte Taylor olyan kutatási lehetőséget kapott, melyet kevés tudós kívánna önmagának: masszív agyvérzést kapott, és megfigyelte, amint agyfunkciói: mozgása, beszéde, és öntudata, egymás után kapcsoltak ki. Megdöbbentő történet.”

Jill Bolte Taylor: Drámai, Rohamos Belátás (Stroke of Insight) from Regina Saphier on Vimeo.

(TED Link for online viewing: http://www.ted.com/talks/lang/hun/jill_bolte_taylor_s_powerful_stroke_of_insight.html)

(Vimeo link for video with fixed subtitle for offline viewing: http://vimeo.com/channels/saphiertedtranslations#19070085)

My TED translation vimeo channel

http://vimeo.com/channels/saphiertedtranslations

Regina Saphier TED Women 2010 Day 1-2

Important: This post is a transferred version of my kiblogozom.freeblog.hu blog (my first independent blog where I published many essays between 2005-2010 and also my first three TED blogs, TED Long Beach, TED Global and TED Women in 2010). The reason for this transfer: the companies that own freeblog.hu (Cg.01-09-728809 Magyar Vendor Informatikai Szolgáltató Kft., Cg.01-09-885471 EMG Médiacsoport Kft. “csődeljárás alatt”, Cg.01-10-043483 EST MEDIA Vagyonkezelő NyRt. “A végrehajtás elrendelésének időpontja: 2012. augusztus 16.”) are involved in “bankruptcy” and “tax debt” procedures and freeblog.hu is now out of service (cloud services are often unreliable)It says on their front page that they are “waiting for equipment”, but I did some company data mining and it is now clear to me that the truth is, the owners are in huge financial trouble. The users were not properly notified to the best of my knowledge (I did not get any e-mails warning me that 5 years of my data will be “off the air” in no time) and members are still kept in the dark (unless they are as curious as I am…). I am recovering my old posts from google’s archives to save the latest texts and make the old TED posts available on my new TED blog. This one is all 2 days of TED Women 2010. Initially I wrote two of my first three TED conference blogs, like the one below: in Hungarian, but ever since I am blogging in English, both on my TED and on my Coursera blogs.

TED Women 2010 Washington Saphier Regina Összefoglaló Első nap

 

Az alábbi blog jegyzetek élő konferencia blogolás közben születtek, ezért annyira “impresszionisztikusak”. Az egyik ablakban néztem az élő előadást angolul, a másikban pedig párhuzamosan írtam a magyar jegyzetemet, mely azonnal ment a blogra.

 

TED  Women 2010 Washington

Saphier Regina  – TED Konferencia Összefoglaló – Első nap

Fontos: Az élő konferenciát követően az előadásokat a TED szakemberei feldolgozzák, feliratozzák, és fokozatosan, más TED események anyagaival keverve, hetek, sőt, hónapok alatt teszik közzé. Az első TED Long Beach konferencia blogomba (utólag) szinte minden egyes TED linket beszerkesztettem, amint egy-egy előadás elérhető lett. Azonban figyelembe véve, hogy pl. egy 4 napos TED konferencián közel 70 előadás átlagosnak számít, már nem követem a korábbi gyakorlatomat (a második TED Global konferencia blogom alatt kissé belefáradtam a link szerkesztésbe, a megjelenések rendszeres követésébe). Ha valamelyik TED Women konferencia  előadó megtetszik a bejegyzésem alapján, ezt a linket ajánlom, rendszeres használatra: http://www.ted.com/talks  Itt hamarosan megjelenik majd a TED Women is, mint esemény, és ez alapján kikereshetőek a már elérhető előadások, ezzel a konferenciával kapcsolatban. Lesz, amit már egy nappal a konferencia után kitesznek, lesz, amit csak hónapokkal később. Kivételesen most két nap alatt lesz közel 70 előadás! Ha van kedvetek, csatlakozzatok a TED Open Translation Project -hez, és legyetek ti is TED fordítók és lektorok,ahogy én  is. Itt regisztrálhattok TED önkéntesnek, ha már van egy TED profil otok:http://www.ted.com/translate/step1

Tuesday, December 7, 2010

2010. December 7., kedd

 

Washington time: 2:30 PM – 4:15 PM

Budapest time: 20:30 – 22:15

Session 1: Overture

 

Hanna elsőként talpraesett édesanyjáról beszél, aki minden vacillálás nélkül simán gatyába rázta a környékbeli férfiakat, mert az volt a véleménye, hogy ezt kell tennie. Némi technikai akadálymentesítés után Hanna a férfiak sajtóban megfigyelhető régi és új image-áról beszél. Meglep minket azzal, hogy bizonyos magasabb szintű szakmákban a nők már többet keresnek, mint a férfiak. Elmeséli, hogy a középkategóriás állások fokozatosan kikopnak a gazdaságból. Mivel több nő van a vezető pozíciókban, egyre több az alacsonyabb szintű háztartási munka. Szintén ma már több nő szerez doktorátust, mert hajlamosabbak visszamenni tanulni. A lánya kijelenti, hogy a lányoknak jobb a szókincse, és a fiúk nem figyelnek az iskolában. Új identitás kell a férfiaknak. Ki a férfi, ha a feleség 80 000 USD-t keres, míg a férfi 12 000 USD-t. Indiában a szegény nők gyorsabban tanulnak angolul, hogy bekerülhessenek a call centerekbe. Koreában már nem igazán preferálják az elsőszülött fiúkat. Az omega férfi… aki folyton kamasz, és nem nőtt fel. És az alfa nő, aki nagyon is… Felejtsük el az üvegplafont, és lépjünk tovább a közös magas hídon, mely a jövőnkbe vezet. Tegyük meg az első lépést együtt.

  • Ted Turner , Media entrepreneur, philanthropist (média vállalkozó és filantróp)

Pat Mitchell beszélget Ted Turnerrel… Ted igen egyszerű nézeteket vall arról, hogy miért lenne jobb, ha több lenne a női vezető. Azt mondja, minek ma már a tesztoszteronban gazdag pasi? A számítógéphez nem kellenek erős felsőtestű vadászok. A nők sokkal gondoskodóbbak, ők szülik a gyerekeket, máshogy tekintenek a világra, mások a céljaik. Ted hisz az egyenlőségben. Játszunk egyenlő szabályok mentén. Szerinte hamarabb meg lehetne szabadulni a nukleáris fegyverektől, ha több nő lenne a döntéshozók között.

A nők érzékenyebbek. Nem fegyverekre akarnak pénzt költeni. Ellen erős nő, egyfajta vas lady, de amikor nagymamának kell lenni, akkor arra is képes. Képes egyensúlyt tartani. Ha férfinek született volna, kevesebbre lett volna képes, mert nőként sokkal többet tapasztalt.

  • Halla Tomasdottir , Change agent, financial services (változást katalizáló szakember a pénzügyi szolgáltatások terén)

Halla-nak elege lett a tesztoszteron vezérelt gazdaságból Izlandon. Rizikó tudatosság… csak olyasmibe fektess be, amit értesz. Egyenes beszéd… mondd meg, hogy mi a helyzet, előnyök, hátrányok, akadályok. Érzelmi tőke… elengedhetetlen tényező. Elvekkel alapozz profitot… hosszú távon gondolkozz. Profit+Pozitív Társadalmi Változások. A nők másféle értékeket hoznak az asztalhoz. „Nem szoptatni akarom Izlandot, hanem vezetni” – mondta az első női elnökük (miután a férfi jelölt alpárian fél nőnek titulálta, mert mellrákja okán emlő műtéten esett át). Egyensúly! Csináljunk jó, fönntartható üzletet.

– Lisa Witter rövid előadása:

A nők kétszer annyit adományoznak, mint a férfiak, és általában minden célra többet adnak, mint a férfiak. A nők kapcsolatban akarnak lenni a közösségeikkel. Filantróp vagy?

Ezt látni kell. 🙂 Humor + nők = változás

Elizabeth elmeséli saját emberi történetét. Hawaii-n nőtt fel, 3 idős asszony nevelte, míg a szülei dolgoztak. Megtanították neki a szelek és hullámok neveit. Azt hitte, hogy miden 7 éves ezen megy keresztül. Azt mondták neki, hogy a világ bajba kerül, de majd találkozik a megfelelő emberekkel, és megismeri őket. 2007 egy polinéz szigeten találta. Mentorától, egy őslakós jelolvasótól és navigátortól tanul. Ezek az emberek a testükkel érzik a táj legapróbb rezdüléseit. Ezek az emberek a viharokat falapokhoz kötve vészelik át a tengeren, miután szándékosan fellazítják a csónakok szerkezetét, hogy fönnmaradjanak a vízen; előre tudják, ha jön a vihar. Viharban vagyunk mi is. Elizabeth nem emlékszik már a szelek és hullámok neveire, és a mentora 5 hónapja meghalt. A túlélés az összes földlakótól függ. A planéta a kenunk, és mi vagyunk az utazók. Az igazi navigáció a szívben kezdődik. A szívben van az igazi térképünk.

  • Hans Rosling , Global health expert; data visionary (globális egészségügyi szakember, adat látnok, a TED egyik legismertebb előadója)

Hans demonstrálja, hogy mi történt, amikor édesanyja megkapta első mosógépét. Akkoriban ez nagyon nagy dolog volt. A nagymama csodának tartotta a mosógépet és elé ült, hogy nézze. Ma annyi gépünk van, hogy szinte meg sem tudjuk számolni, de sokan vannak még, akik kondérban melegítik a vizet, és 2 milliárd ember él kevesebb, mint 1 dolláron per nap. 1 milliárd ember él 80 dolláron naponta. A két csoport között 40 dollár a napi összeg, ők vannak a legtöbben. A szegények sem akarnak annyi időt tölteni a mosással, már ők is mosógépet akarnak. Svédországban még a kemény vonalas zöldek is használnak mosógépet. Persze, hogy mindenki akar egy mosógépet, a világ minden pontján. Tűz, égő, mosógép, repülő, ezekkel szimbolizálja a statisztikailag jellemző csoportokat. Az emberek fokozatosan lépnek egyre feljebb a felhasználói ranglétrán, magyarázza. Majd a mosógépből valaki könyveket adogat ki, az ajándék idő jelképeként.

Washington time: 5:15 PM – 7:00 PM

Budapest time: 23:15-től

másnap hajnali 1:00-ig (am, December 8., Szerda)

Session 2: Life’s Symphony

Nincs hang pár percen át… Courtney mamája indította a legrégebbi amerikai feminista filmfesztivált, az édesapja pedig lemondott a helyi férfi klubtagságáról, mert sértette, hogy a fia egy nap tagja lehet ennek a klubnak, de a lánya nem. Manifesta… Barnard College… Feministing… sok-sok női hős kell… Kicsiség és nagyság… Nem apatikusak vagyunk, hanem túl vagyunk terhelve. Annyira kétségbe volt esve, hogy arra gondolt, ír egy levelet arról, mi minden rossz a világban, felolvassa, és felgyújtja magát a nyilvánosság előtt. Az anyja ezt nem támogatta. Úgyhogy olyan nőkről kezdett írni, akik tényleg tesznek valamit, még akkor is, ha néha elbuknak, akadályokba ütköznek, és nem oda jutnak, ahová indulnak. Meg akarjuk változtatni a világot. Az édesanyja, amikor Courtney 3-4 éves volt, folyton szervezkedett. Fogadd el az élet túláradó kihívásait és néha sikereit, jutalmait.

Szerencsések vagyunk. Ebben a világban nekünk vannak privilégiumaink, de rengeteg nőnek nincsenek. Még ma is 10-20 százalék a női felsővezetők aránya. Azt mondja: az egyik top ügyvédi irodában csak férfi WC-k voltak, miközben valamilyen nőkkel kapcsolatos megbeszélés folyt az irodában. Legyél tudatos a sikereddel kapcsolatban. Ha egy létező, sikeres nő történetét férfi álnéven is odaadjuk a diákoknak, az elemzésekből kiderül, a nővel nem olyan szívesen dolgoznának. A férfiak szó szerint tovább tartják fönn a kezüket a megbeszéléseken, vagyis ebben is megnyilvánul, hogy mennyivel aktívabban nyúlnak a siker felé. Ha egy nő gyermekvállalásra gondol, hónapokkal, évekkel korábban gondol a részletekre, és szakmailag fokozatosan leállnak, mert a gyerekvállaláson gondolkodik. Hogy a gyerekedet képes legyél otthon hagyni, a munkádnak nagyon érdekesnek kell lenni. Ne lépj ki túl korán a szakmádból, ne engedd el a szálakat. Ezek Sheryl észrevételei és tanácsai a nőknek.

  • Mona Eltahawy , Columnist (rendszeres rovattal rendelkező újságíró)

“Feminista vagyok, muzulmán vagyok, és azért jöttem, hogy összezavarjalak benneteket. Nem akarok gyereket.” A nagymamájának 11 gyereke maradt életben. Anyja megtartotta a lánykori nevét. A húga doktorál, és gyereket akar. Szaúd-Arábiában kendőt kezdett viselni. Mona lendületesen és humorral magyarázza tapasztalatait, melyek miatt liberális muzulmán lett. Részt vett az első vegyes muzulmán istentiszteleten, ahol nők és férfiak együtt imádkoztak New York-ban. Sztereotípiákat boncolgat, mindenkivel vitába száll. Jézus engem is szeret, mondja. Csípem ezt a Monát. Okos és jó előadó. 🙂

Lauren a TV-ről beszél, előadását kifejezetten erre a TED konferenciára készítette el. A TV befolyásáról mutat beszédes, statisztikus ábrákat, arról, hogy a TV megváltoztathat minket, és mi is megváltoztathatjuk a televíziót. A TV sorozatok évtizedeken át pozitívan hatottak, jól látszik mindez pl. a munkanélküliségi adatok tükrében. Inspirálták az embereket. 2001 Szeptember 11. után nem a humor, hanem a megítélés lett a TV fő témája (kiszavazás, leselkedés, ítélkezés). Nem mindegy hogy mi megy a tévében. Több inspiráló, humoros és érdekes sorozat kell a TV-be. (És bevallom, én is szeretem a jó sorozatokat, mint a Sorkin féle West Wing, vagy a Seinfeld… De a TED számomra sokkal többet ér és nem kell hozzá TV.)

  • Tony Porter , Educator with A Call to Men (az emberiség felé elhivatott oktatási szakember, akinek üzenete van a férfiak számára)

The Man Box… A Férfi Doboz… a sztereotípiák rémes, érzéketlen kis tárháza. Tony felsorolja a régi férfi értékeket. Elmondja, hogy milyen módon különböztette meg a fiát és a lányát, amikor sírtak. 5 éves volt a kisfia… és rájött, hogy valami nem stimmel azzal, amit csinál… Fel kell szabadítani a férfiakat, hogy a nők és a férfiak együtt mehessenek tovább. Elmeséli egy 12 éves kori drámai történetét, és nem csoda, hogy állva tapsolunk. Tony rendkívüli introspektív képességről, inter- és intraperszonális intelligenciáról tesz tanúbizonyságot. „My liberation as a man is tied to your liberation as a woman”. „Felszabadulásom férfiként közvetlenül kapcsolódik a ti nőként való felszabadulásotokhoz.” Ez Tony üzenete a férfiaknak és a nőknek.

Részecskéket mutat, melyek körülvesznek minket. Nem lehetek, ami lehetnék, amíg te nem vagy az, aki lehetnél. (Ezt még nem hallottam soha, de már mondtam ilyet néhány csodálkozó barátomnak és családtagomnak.) Túl kicsire rajzoljuk családjaink körét. Csak veled vagyok önmagam, csak velem vagy önmagad. (Ezzel néha nem értek egyet. Néha leginkább magamban vagyok önmagam.) Öleld magadhoz a másikat, mert egy és ugyan azon emberiség tagja, mindegy hogy milyen párthoz tartozik.

Jacklyne tanulni akart, nem engedte, hogy megcsonkítsák és férjhez adják, ezért megszökött egy éjjel, és hosszas gyaloglás után egy speciális intézetbe menekült, mely az „FGM ” gyakorlata ellen kampányol. Agnes Pareyio, aki az intézetet vezeti, a hozzá menekülő gyerekekről beszél. Biztonságot és oktatást biztosítanak a gyerekeknek. Jacklyne az iskola elvégzése után félt hazamenni, félt, hogy megölik, de valójában az apja átölelte és nem bántotta, miután hazatért. Ekkor a színpadra lép Mr. Lemeria. Nem gyűlölte a lányát, hanem a túlélésre gondolt, mondja. „Ma már azt szeretnénk, ha minden lány tanulhatna.” Ezek gyakorlatias emberek, ha rájönnek, hogy valami hosszú távon jobb, akkor azt választják. Ne csak a lányt neveld, hanem a közösséget is, összességében.

Washington time: 8:30 PM – 10:30 PM

Budapest time: December 8., Szerda, hajnali 2:30-4:30-ig

BONUS Session: Voices at the Table

  • Nancy Pelosi , Speaker of the House (Az Amerikai Képviselőház Házelnöke, az első nő ebben a pozícióban, demokrata)

Egy talpraesett anya és nagymama, továbbá politikus. Azt mondja, egyesek szerint ő inkább kemény, mint anyáskodó. Amikor megválasztották, az ünnepi vacsorán úgy érezte, hogy sok-sok nő ül vele egy széken, akik addig azért dolgoztak, hogy ő eljusson abba a konkrét pozícióba, első nőként. Ekkor érezte a felelősséget a többi nőért, akik úton vannak a hatalom felé. (Különös, hogy gyakran hol egyik, hol másik kezével gesztikulál… kevesebb mint az esetek felében használja mindkét kezét.)

Madame Callista Mutharika feleségnek és anyának tartja magát, de a nemzet anyja is egyben. Ugyanakkor a nők problémáival kapcsolatos érdekvédőnek is tartja magát (tiszta víz, oktatás). Madame Callista Mutharika eredetileg a Malawi parlament tagja volt, és csak később lett az elnök felesége. Elmeséli, hogy emberek, akiket ismert, belehalnak a szülésbe, hogy a gyerekek nem mennek iskolába, mert éhesek és nincs füzetük. Ezért dolga van a szegény gyerekekkel, az anyákkal. 807 nő hal meg 100 000-ből… szülés közben. Ki ne tenne valamit, ha olyan helyzetben van, kérdezi, és érezni az indulatot a hangjában. Ezért alapította a Biztonságos Anyaság nevű szervezetet. Rengetegen AIDS-ben szenvednek, és sok családban 16 éves a legidősebb családtag, mert a szülők már meghaltak AIDS-ben.

Sia Nyama Koroma arról beszél, hogy korábban csak formális volt a szerep, melyben jelenleg van, de ő anyának, nagymamának, és testvérnek tekinti magát a nemzetével kapcsolatban, Sierra Leone-ban. Bevallom, ezek a válaszok kicsit idegenek a számomra. Természetesen a szegénység a fő téma.

Egy Nepal-i lány arról mesél, hogy az apja fejleszteni akarta a közösséget, de őt kizárta, ezért tanulni akart és ösztöndíjas lett, majd egy mikro-finanszírozási programban is részt vett. Az apja néha rajta keresztül vesz fel hitelt. Ma vak lányokat mentorál Ghana-ban (online), és egy NGO-t akar alapítani. Korábban a szomszédok sem hallgatták meg, ma a világ figyel arra, amit mond, és ezt a tanulásnak és a modern web 2.0-ás technológiának köszönhetjük.

Egy másik hölgy arról beszél, hogy elhagyta az erőszakos férjét. 20 évesen két gyerekkel a karján azt hallgatta más nőktől, hogy vége az életének, de egyetemre ment, és lediplomázott, és üzletbe kezdett. Ma a világgal kommunikál. (Sajnos nem tudom még, hogy honnan való.)

A következő hölgy a Fülöp szigetekről származik, ahol a nőknek nem sok értéke van. Sok-sok trauma után emberi jogi aktivista lett, de retteg, mert 58 újságírót öltek meg tavaly az országában. Félti az életét, de bátor, mert annak kell lennie. 24 órán belül megjelent az írása a World Pulse-on. Túllépett a technológiával kapcsolatos félelmén, és a hangját világszerte meghallották.

Hogyan lehetünk naponta inspirálva a most hallott történetek által. Arianna azt mondja, hogy a terem tele van „A típusú” nőkkel, és több alvásra van szükségük. Elmeséli, hogy pár éve elájult és megsérül a fáradtságtól, a kialvatlanságtól. Mától a csúcsra alusszuk magunkat, mondta, és a terem nagyon pozitívan reagált. Ez a sok szuper intelligens ember nem alszik eleget és rossz döntéseket hoznak. És ha a Lehman Brothers neve Lehman Brothers and Sisters lett volna, akkor talán lett volna egy nőtestvér, aki jól kialudva észrevette volna a jéghegyet, mielőtt nekimennek. Arianna kétségtelenül rendkívüli karakter, nem véletlen, hogy annyira ismert az USA-ban.

TED Women 2010 Washington Saphier Regina Összefoglaló Második nap

 

Az alábbi blog jegyzetek élő konferencia blogolás közben születtek, ezért annyira “impresszionisztikusak”. Az egyik ablakban néztem az élő előadást angolul, a másikban pedig párhuzamosan írtam a magyar jegyzetemet, mely azonnal ment a blogra.

TED  Women 2010 Washington

Saphier Regina  Összefoglaló – Második nap

Wednesday, December 8, 2010

2010. December 8., Szerda

Fontos (ezt már írtam az első napon is, de hátha valaki még nem látta): Az élő konferenciát követően az előadásokat a TED szakemberei feldolgozzák, feliratozzák, és fokozatosan, más TED események anyagaival keverve, hetek, sőt, hónapok alatt teszik közzé. Az első TED Long Beach konferencia blogomba (utólag) szinte minden egyes TED linket beszerkesztettem, amint egy-egy előadás elérhető lett. Azonban figyelembe véve, hogy pl. egy 4 napos TED konferencián közel 70 előadás átlagosnak számít, már nem követem a korábbi gyakorlatomat (a második TED Global konferencia blogom alatt kissé belefáradtam a link szerkesztésbe, a megjelenések rendszeres követésébe). Ha valamelyik TED Women konferencia  előadó megtetszik a bejegyzésem alapján, ezt a linket ajánlom, rendszeres használatra: http://www.ted.com/talks  Itt hamarosan megjelenik majd a TED Women is, mint esemény, és ez alapján kikereshetőek a már elérhető előadások, ezzel a konferenciával kapcsolatban. Lesz, amit már egy nappal a konferencia után kitesznek, lesz, amit csak hónapokkal később. Kivételesen most két nap alatt lesz közel 70 előadás! Ha van kedvetek, csatlakozzatok a TED Open Translation Project -hez, és legyetek ti is TED fordítók és lektorok, ahogy én  is.

 

Washington time: 8:30 AM – 10:15 AM

Budapest time: 14:30 – 16:15

Session 3: Composers

A mammogramok megbízhatatlanságáról beszél. Minél nagyobb a mell szövetének sűrűsége (a zsírszövet sűrűsége), annál nehezebb megtalálni a tumort. Minél nagyobb a tumor, amikor meglelik, annál kisebb a túlélési esély. A mell sűrűség sokkal komolyabb rizikófaktor, mint pl. egy közvetlen nő rokon mellrákja. A digitális mammográfia rosszabb a fiatal nők esetében, és jobb a sűrű mellszövetű 50 alatti pre-menopauzális nők esetében, de nem sokkal jobb általában, mint a nem digitális mammográfia. Az UH nem az igazi. Az MRI nagyon drága, és igen jó diagnosztikai eszköz, de ezzel tömegesen és rendszeresen szűrni olyan, mint limuzinnal az élelmiszer boltba járni. Egy fizikus csak akkor jön össze egy orvossal, ha beteg lesz (angolul ez jó poén, mert a két szó, physicist és physician igen hasonlóak), pedig ez nagy hiba az innováció szempontjából. Az innovatív embereket csak férfiak jelképezik egy karikatúrán, ami megint csak nagy hiba. Deborah szerencsére összefutott egy fizikussal. Gamma képalkotó eljárás… a gamma sugarakat nem befolyásolja a mell szövetének sűrűsége. MBI, molecular breast imaging. Sugárzó anyagot adnak a kliensnek, és ezt az anyagot csak a tumor veszi fel. Nem kell nagy nyomás a vizsgálat során. Az első támogatást a Susan G. Komen Foundation adta. Összehasonlító vizsgálat során a mammogram 25%-os, az MBI 83%-os, együtt 92%-os felfedezési eredményt mutattak. Tudod milyen a mell szöveted sűrűsége? Tudd meg! Kell az éves mammográfia, és ha valami van a melledben, akkor is ha normális a leleted, ragaszkodnod kell további képalkotó vizsgálatokhoz. (A blog író megjegyzése: Létezik már CT lézer Magyarországon is, mely az ereket figyeli a mellben, avagy az angiogenezis alapján keresi a tumorokat, és egy új biopszia tűről is olvastam, mely Svéd, és nem szórja a ráksejteket.)

  • Kate Orff , Landscape architect (tájmérnök)

Az első láthatóan terhes előadó a TED történetében. Sok mindent megtudunk az osztrigákról, pl. hogy milyen csodás vízszűrők… és finomak.

  • Amber Case , Cyborg Anthropologist (cyborg antropológus, az emberbe “oltott” gépet kutatja)

Amber a cyborg fogalmát feszegeti. Te is cyborg vagy, amikor pl. egy laptopot használsz. Amber információ technológiát használó embereket kutat. Amikor mások a facebook oldaladat használják, és te közben alszol, akkor egy analóg éneddel lépnek interakcióba, és ahogy elmész zuhanyozni, éppen úgy az online lényed fogát is meg kell ám mosni, rendszeresen! Rájött, hogy a mobil telefon egy ”féregjárat” térben és időben. Szükség lenne némi önreflexióra, ebben az adat áradatban… Állj le, nézz magadba, ne engedd, hogy mindennel foglalkoznod kelljen. Az emberiség történetében első alkalommal vagyunk ilyen elképesztően összekapcsolt lények. Az internet organikus entitás, a gépek és az emberek összessége.

– Egy vicces kis videóban a Brontë nővérek szuperhősökké válnak, mert a nők igen is tudnak írni. Szívből jót nevetünk.

  • Ahn Trio , Piano trio (zongora trió)

Egy kis kortás zene; nekem ma sem a kedvencem. Kicsit később lágyabb muzsika szól.

Cynthia MIT kutató , érzelmes robotokat tervez és épít. Mutat egy pár videót és robot érzelmi reakciót; nagyon érdekes. Amolyan gyermeki reakciókat mutatnak ezek a gépek. Tetszik. Akarok egy ilyen barátságos robotot. A táv együttműködő robot következik, a ME BOX, mely kifejezi a távolban lévő személy gesztusait. Távjáték Nagymama robot, sok ezer kilométerről. Vagy íme a robot, amelyik leszoktat a rossz szokásaidról, és ellenőrzi az önfejlesztési folyamatokat. Az emberek tényleg beszélgetnek a robottal, a laptoppal nem (konkrét kutatási helyzetben). És ekkor gyerekek következnek, akik a képernyőn látható, de egyszer csak fizikai valójában is megjelenő figurával játszanak. Imádják ezt az interakciót. Cynthia számára a robotok az emberekről szólnak.

– Egy gyors skype integetés élőben a TEDx Academy résztvevőinek Görögországba. 🙂 90 helyen tartanak ilyen eseményt a világon, ahol a résztvevők élőben együtt nézik a TED konferenciákat. Én itt magamban blogolok, én is egy ilyen élő ”esemény” vagyok. 🙂

– Judith Rodin  filantróp megkérdezi, hogy a nézők között hányan termelték meg azt, amit vacsorára főztek. Az afrikai földművelők gondjairól beszél és felvezeti Annet előadását.

Egyél babot, akkor nem leszel beteg, mondta Annet apja. Nem volt pénzük állatokra. Később megértette a babok protein és tápanyag tartalmát. A nők számára a bab bevételi forrás Afrikában. Olyan bab növényekre volt szükség, amelyek nem betegszenek meg. Annet szakemberként ezeket kutatja a laboratóriumban.

– Fiona Eberts , Alternative medicine expert (temészetgyógyászati szakember)

Rövid előadásában jó hírt közöl: a Miracle Tree a legtáplálóbb növény a földön. Hawa Yakubu Kunjam Moringa Operative. Napi 3 kanál Maringa fedezi egy nő napi protein adagját és a férfiaknak is nagyon jót tesz. 😉 A képeken látható nők maguk keresik meg a pénzt, melyet a munkájuk hoz. moringanews.org

Robot bemutató. Art + Tech = MarilynMonrobot.com

Data-t láthatjuk, aki egy viccmesélő robot. Igen, Heather is Star Trek rajongó, mint én. ”Data” rengeteg viccet tud. Robot stand up comedy következik. A közönség nevet, mert Heather bedug egy kábelt (apróságok, melyek nélkül még nem működnek a robotok). Hello TED Women, it is an honor to be here. – mondja Data. A robot föláll és vicceket mesél. Elég rossz vicceket… de az első élő teszt azért működik.

Washington time: 11:30 AM – 1:45 PM

Budapest time: 17:15 – 19:45

Session 4: Duets

A nagymacskák… tanuljunk a leopárdok, elefántok és oroszlánok életéből. Egy villámcsapás nem keltett a kis leopárd kölyökben félelmet, melyet az őt megfigyelő emberekre generalizálhatott volna, ehelyett éppen hogy odarohant a megfigyelőihez, és hozzájuk bújva remegett a vihar által kiváltott félelemtől. Együtt féltek. Képek sorát nézzük. 2 millió dollárnyi eszközt veszítettek el, amikor elsüllyedtek a járművükkel… Filmrészlet: egy oroszlán egy hiénát üldöz és kap el… Újabb film: egy elefántot látunk, hátán és oldalán fél tucat éhes oroszlán lóg… az elefánt küzd, úgy tűnik, kénytelen föladni, lefekszik, piheg, marcangolják… és egyszer csak új erőre kap, lerázza az oroszlánokat és elmenekül. Zokogok, igen, nem tagadom. Új történet, a már kamasz leopárd lány vadászik, öl… majd egy baby baboon-t ragad el, és azt hisszük meg akarja ölni, de nem… anyáskodni kezd, tisztogatja, játszani akar vele… a baby végül kihűl, nem a leopárd ölte meg… ez is meglepő látvány, ahogy az oroszlánok által megtámadott elefánt képe is újdonság. Különleges felvételek ezek. Megtudjuk, hogy egy felnőtt oroszlán kilövése teljesen felborítja a kolónia életét. Egy új vezető lép elő, és első dolga, hogy megöli a kölyköket. A leopárd lány időközben anya lett.

Hawa-t nemrég elrabolták, de szerencsére elengedték, a közösség követelése hatott. Képeket látunk a menekülteket kezelő kórház környékéről. Belső szabályok: a férfiak nem verhetik a feleségeiket a faluban, és nincsenek megosztott politikai nézetek. Aki veri a feleségét, azt bezárják. Szerinte a nők a legerősebbek a világon. Mindenre képesek vagyunk, mondja. 90 ezer ember él a menekült táborban. Szomáliában a férfiak ölnek és küzdenek, a nők szenvednek és küzdenek. Hawa anyja nőgyógyászati okból elhunyt, amikor Hawa 12 éves volt. Deqo nem akart orvos lenni eleinte, de amikor látta az anyját dolgozni, már orvos akart lenni. A testvére szintén orvos és félig orosz, a nézők közül mosolyog ránk. Hawa nagyon kemény nő, mindig többet és többet vár el, mondja róla a lánya. „Így képez minket.” Rengeteget kell mellette dolgozni. 300 beteg és 20 műtét naponta, és még a 90 ezres falut is menedzselni kell.

Újabb láthatóan terhes előadó nő. 30 – 50 000 kemikália van a gyermekeink szervezetében, mely nagyszüleink testében nem volt jelen. A gyermek rák, asztma, autizmus, többszörösére nőt mind, a korábbi generációkhoz képest. Atrazine… mit is okoz… nos, annyi szent, hogy betiltották az EU-ban, de a kutatásaik ellenére, az USA-ban újra engedélyezték. A hímek szervezetében gyakorlatilag olyan hormon eltolódást okoz, mely folyamat során a tesztoszteron ösztrogénná alakul. A felesleges ösztrogén, az Atrazine szervezetbe jutása után, komolyan és negatívan befolyásolja a hormon rendszert. A Letrozole nevű anyag éppen hogy akadályozza a tumor növekedést. Atrazine van pl. az ivóvízben és így hat a szervezetre. Ugyan az a cég árulja azAtrazine -t és a Letrozole -t! Tehát azok, akik Atrazine-val szennyezett vizet isznak, azokban (hajlam esetén) ösztrogén alapú mellrák alakulhat ki, és ekkor Letrozole-t adnak nekik az orvosok! A vegyi anyag gyártó tehát a környezet szennyezésén és a rákon is keres, ismétlem, egy és ugyan az a cég, de most már mondjuk ki, a: Novartis. Vagy itt van pl. a BPA , a cumisüvegek anyagában. Potens ösztrogén. A csecsemők ezt isszák a tejjel, mivel a BPA beleoldódik az üveg tartalmába… Az EU betiltotta a BPA-t. Az USA-ban a szenátus nem akarta ezt a témát tárgyalni. Néha csak a szülő tudatossága az egyetlen, ami a gyerek és a kemikáliák között áll. A békák gyorsabban halnak ki ma, mint a dinoszauruszok. Semmi sem védi őket ugyanis. Nekünk legalább van placentánk. Ez valamennyire védi a magzatot. A kemikáliák melyeket a környezetre terhelünk, generációkat tesznek majd beteggé. Amikor ezeket a terheléseket elszenvedjük, meg nem született gyermekeinket mérgezzük. Penelope korábbi terhessége elvesztése éppen ilyen anyagokkal kapcsolatos. És most is rámutat a hasára, benne a gyermekére, és azt mondja, hogy „ez itt az én mérgezett baby-m”. A környezetünk részei vagyunk, és nem vagyunk mesterei, sem a birtoklói. Belső környezeti tudatosság is kellene… erre lenne szükség. A nők vásárolnak, rajtuk is múlik, hogy mi lesz a jövőnkkel. Nos, Penelope a leglátványosabban terhes nő a TED színpadán, mondja June, és szerencsére nem mutatta be az első élő TED színpadi szülést. (Akik most hallottak erről a témáról először, azok bizonyosan letaglózva viszik haza a híreket… én nem lepődtem meg. Közben azon gondolkodom, hogy mi minden kerülhetett az én szervezetembe, pl. a laptop-om felületéről, kipárolgásaiból… égésgátlók… nem sorolom… kellene egy új, zöldebb, fönntarthatóbb laptop…)

* Secretary of State, Hillary Rodham Clinton (a meglepetés vendég az amerikai külügyminiszter)

Beijingben tartott beszédében kijelentette, hogy a nők jogai emberi jogok. Hillary külügyminiszterként nagyon okosan kihasználja a lehetőséget, hogy élőben 90 ország szeme láttára mondja el, hogy a nők oktatása miért lényeges a világbéke megteremtése szempontjából. Mindez nem csoda, hiszen a TED Global során olyan személy volt a meglepetés vendég, akitől már akkor égnek állt a hajam, tudtam, hogy az illető komoly gondokat okoz majd a tevékenységével, tudjátok, az ősz ausztrál fickó, aki kiszivárogtatta a legkülönbözőbb államok titkait (tény, hogy valakinek ezt is meg kellett már tenni, a tisztánlátás kedvéért). Ösztönösen, már akkor sem írtam róla, mert amit tesz, azt nem úgy kellene tenni, ahogy teszi, szerény véleményem szerint. És nem tudom, hogy miért van annyira meglepve, ami a vegyes reakciókat illeti. Szóval TED Global… Ez volt az egyetlen alkalom, amikor megkérdőjeleztem a TED első embereinek helyzetfelismerő képességét, ami a meghívott vendégeket illeti. Úgy éreztem, még “live online” nézőként is, hogy olyasmibe “rángattak bele”, amiben nem szerettem volna részt venni. El tudom képzelni, hogy egyes nézők, akik Oxfordban személyesen ülték végig a meglepetés vendég negyedóráját, nos nálam is kevésbé örültek a helyzetnek, hogy helyettük döntöttek, a tudtukon kívül, egy ilyen súlyos jelenlétről. És lám, pár napja, Londonban föladta magát az ősz ausztrál; még ha nem is közvetlenül a titkos dokumentumok kapcsán, azért tudjuk, hogy ez van a háttérben. Nem tartom feltétlenül bűnnek, amit tett, de annyi szent, hogy felelős azért, amit tett, és sokan bűnözőnek, bajkeverőnek tartják. Nem könnyű megmondani, hogy ki ő… de ha teszel valamit, akkor felelős vagy… Talán ha nem lép a nyilvánosság elé, csak teszi, amit tesz… ha tényleg jó szándékkal és nem a hírnévért… ha konstruktívan teszi… az elfogadhatóbb lenne… Persze ő nyilván azt válaszolná erre, hogy ő vállalja, amit tesz… de akkor meg ne legyen meglepve, ha szélsőséges reakciókat vált ki… (Fontos: észre kell venni, hogy az igazság mindenáron való kimondásának vágya a gyermekkorában megélt kirívó traumákkal hozható kapcsolatba, de ebbe most nem mennék bele.)

Ezért azonnal értem Hillary szimbolikus megjelenését a TED Women program során, az egyensúly kedvéért. Elvégre ő is felelős… Azt nem tudom, hogy ő miket tett pontosan, melyekért az ősz ausztrál sorsára juthatna, de valami azt súgja, hogy ha politikus vagy, több ponton is megszeged a törvényeket, életed során, de egyezményesen, gyakorlatilag, szinte törvényen kívül vagy, még akkor is, ha elméletileg ennek nem így kellene lenni. Hillary említést tesz egy innovációs díjról (a Rockefeller Alapítvánnyal kapcsolatban), melynek segítségével a nőket igyekeznek hatalommal felruházni. Említi az okos telefonokra telepíthető hasznos alkalmazásokat… pl. MamaKiba App. … Women’s Initiative. A lényeg, hogy a modern telekommunikációs technológiákat említi, mint a nők hangjának felerősítő eszközeit… Tech Women for Muslem Women… A kislány és a tehén története következik, melyet a bennfentesek már álmukból felébresztve ismernek… Ha férjhez akarsz adni, mondja a kislány az apjának, elviszem az alapítványtól kapott tehenet is… ezért nem kellett férjhez mennie és tanulhatott. US State Department… Global Women’s Issues , VitalVoices.org  Girleffect.org

Egy kis zene.

Műgyűjtők, akik női alkotók műveit gyűjtik. Ismerem ezeket az embereket, de nem azért, mert őket személy szerint ismerem, hanem mert az apám és az anyám, hasonló csapat, és a családom birtokol egy speciális gyűjteményt, melyben csak nők festményei szerepelnek. Sokat tudok a gyűjtésről… sajnos az előadás során főleg vitatható minőségű kortárs “alkotásokat” látunk.

Korábban randi honlapjuk volt, most már szülőknek való honlapot működtetnek. Majdnem több a szülőséggel kapcsolatos tabu, mint a szexxel kapcsolatos tabu. 3 fiúk van, igazi káosz, nem a magazin idill. Négy+1 szülői tabu:

1. Nem mondhatod, hogy nem estél bele a gyerekbe azonnal, amikor megszületett. Amikor a kezedbe adják, magadon kívül leszel a szeretettől, mondja mindenki, álszent módon. Klassz volt, szürreális volt, de nem azt éreztem, amit most érzek, mondja Rufus. Nagyon jópofa chart-ot látunk, ahogy az anyai és az apai szeretet érzése alakul az első 3 évben (az anyáé egyenesen felível, az apáé kissé lefelé, majd felfelé hullámzik). Nem ismered meg a 8 hetes fiadat, bizonyítja Alisa.

2. Alisa az emberiség hajójának érezte magát a szülést követően, mindenki ünnepelte, aztán hirtelen kizárva érezte magát, amikor hazatért. Felhívta a testvérét, hogy miért nem szólt, ilyen magányosnak érzi majd magát. Több őszinteség kellene, mondja. 58 % magányosnak érzi magát, ebből 0-5 éves korig 68% a legmagányosabbnak érzi magát életében. Létezik egy indiai tradíció, melyben az anya előkészül, a saját anyja segítségével, az anyaságra.

3. Az első gyerek után Alisa elvetélt, 5 hónapos terhesen. Senkit sem akart látni. Nem tudta, hogy hogyan térjen vissza az emberek közé, mert szégyent érzett. (Közben látjuk, hogy Rufus most nagyon-nagyon figyel Alisa-ra.) A barátaival kezdett erről beszélni, és rengeteg titkos történetet mondtak el neki. 15-20% vetél, és sokan saját magukat hibáztatják.

4. Nem igaz, hogy az átlagos boldogság szint lecsökken. Egy chartot mutatnak, mely szerint a boldogság nem tér vissza a házasságukba, míg a gyerek egyetemre nem megy. Boldog vagy? Biztos vagy benne? Mutatnak egy sokkal zaklatottabb, de biztatóbb chartot.

5. Ne dolgozz a feleségeddel! Rossz vége lesz! Mindenki ezt tanácsolta, de nekik sikerült az együttműködés.

Washington time: 2:45 PM – 4:30 PM

Budapest time: 20:45 – 22:30

Session 5: Harmony and Discord

  • Kiran Bedi , Corrections pioneer (bűnmegelőzési pionír)

Egy szerencsés és erős indiai nő történetét meséli el nekünk. Szüleinek négy lánya van, vagyis négyen vannak nővérek. A lányokat a kiterjedtebb család akarata ellenére iskoláztatták a szülők. „A lányaimat a világ négy sarkába küldöm”, mondta mindig az édesapja. És hárman tényleg Kanadában és Angliában kötöttek ki, ő maradt csak Indiában. Ritka lehetőséget kapott évtizedekkel ezelőtt azzal, hogy a legjobb iskolába járatták. Teniszezett, és rendőr lett. Nem hitt a ”feltárás” erejében (ez volt a férfiak által vezetett rendőrség kulcsszava), hanem a megelőzés erejében hitt. Indiai miniszter először kapott parkolási büntetést… egyenesen tőle… egy újságcikket látunk az esetről. Hogy ne lehessen ilyen “gond” vele, egy börtönbe küldték dolgozni. Bevezette az imát és a tanulást a börtönben. Minden börtönlakó tanulni kezdett, mintha egy ashramban lennének. Ilyen történeteket akarok hallani!  Szerinte mind a bűnözők, mint a rendőrök elméjük börtönébe szorultak, és ki kell szabadítani őket. Ez a nő nem semmi!kiranbedi.com

Azzal kezdi, hogy a 22 éves fiú testvére szerezte meg a Világbajnokságot Qatar számára. (Na ez olyan téma, amiről nem tudok nyilatkozni, de ez nem zavar.) Befolyásos és fiatalos család sarja. A lepleiről beszélve azt mondja, hogy az egyetem vezetője akár pizsamában is bemehet, senki sem venné észre. Nem mintha ezt tennéd, mondja nevetve a nézőtéren döbbenten ülő nőnek. Hamarosan megnyitják az arab múzeumot. Tavaly még nem voltak női filmesek Qatar-ban. Mára 66 qatari filmkészítő nő van a sivatagi országban. Már van qatari filmfesztivál is, gyertek el hozzánk a Qatar Airways-vel. Arrafelé a népesség 70%-a 30 éves vagy fiatalabb… kiváló ország image PR előadást hallottunk egy kozmopolita qatar-i nő szájából, szinte mind Qatarba szeretnénk költözni, bár nem hiszem, hogy én ilyen fekete hacukában szeretnék élni. Tisztelem a kultúrájukat, de nekem nem jön be az ilyesmi, bár a sivatagban nem haszontalan a teljes testet fedő ruházat. Azt nem hiszem, hogy a fekete nagy élmény lenne a napon… ha jól emlékszem, a férfiak fehérben járhatnak az arab országokban, az nem olyan meleg a napon… még ebben is megnyilvánul a diszkrimináció… talán azzal magyaráznák a régiek, hogy: nők ne szaladgáljanak a napon, maradjanak otthon, az árnyékban, és ne nagyon akarjanak elég D vitamint… nekem ez jutott eszembe erről az előadásról… meg a luxus kivitelű qatari klasszis amerikai egyetemi kampuszok… a qatariak otthon válnak kozmopolita arabokká. Jól teszik. Én sem akarok az USA-ba menni, hogy világszínvonalon lehessek kíváncsi és gondolkodó, folyton tanuló és író nő. Én ezért használok TED-et… mert ezt tényleg megérdemlem és örülök is neki. 🙂

A férfiak által vezetett világ nem rendelkezik „exit” stratégiákkal. Felelőtlen, túl rizikós üzleti lépésekkel a tönk szélére sodorták a kapcsolódó társadalmakat, és mint tudjuk, minden mindennel összefügg. Mi van, ha a klímakutatók rémképei valóra válhatnak? Kapzsiság, arrogancia, felelőtlenség. „Are you a scammer or a boy prodigy?” Szerencsejátékos vagy, vagy csodagyerek? – kérdezi Naomi. Csak ebben a két esetben kereshetsz üzletemberként többet, mint egy agysebész, aki igazán nagy tudással rendelkezik. A nők általában nem túlzottan magabiztosak, és nem vállalnak túlzott rizikót sem. A férfias korlátolt üzleti döntések káros hatásáról beszél, mellyel folyton arcon vágják az anyatermészetet. Reklám hibát is bemutat, mely ezt tükrözi. Egy aktuális „kanadai fekete lyukat” említ Kanada kellős közepén: olajat bányásznak… nem fúrnak, hanem bányásznak, mert ott az olaj szilárd, és ez a szokásos kitermeléshez képest háromszor annyi légszennyezést okoz. Új történetek kellenek, újfajta hősökkel.  Ez az egyetlen otthonunk. Hatás, ellenhatás.

Jody az egyik legférfiasabb nő a TED Women mezőnyben. A giccses béke nem az a béke, ami fönntartható, igazságos és egyenlőségen alapul. Az a béke, amikor az emberek többsége hozzáfér az erőforrásokhoz, oktatáshoz, élelemhez, biztonsághoz… ez az igazi béke. Kell egy kis katonaság, de csak önvédelemre. Említi a Dalai Láma megjegyzését, hogy imádkozik, de már nem hiszi, hogy ez a megoldás, mert az „action” a megoldás. Hosszasan sorolja az együttműködések változás hozó erejét. Jody az aknamentesítés témájában harcolt a változásért. Ezért kapott Nobel díjat. Kelj fel a fenekedről és akkor megváltozik a világ. Senki sem teszi meg a te feladatodat helyetted.

Az emberek mind akarnak tenni valamit, de félnek konkrét lépéseket tenni. Mi a tettek elmaradásának ára? Szerinte a fasizálható kamasz fiúk a világ legveszélyesebb lényei, de olyan nőről is említést tesz, aki a rossz oldalra állt és emberiség elleni bűnöket követett el. „Most valakinek érezzük magunkat”, mondja az egyik TEDx Kibera résztvevő, aki egy nyomornegyedben él. Elegük volt, hogy minden az AIDS-ről szól, másról, a szépségről is akartak beszélni, ami az ő életükben is jelen van. Azoknak adjuk meg a tiszteletet, akik a nehéz körülmények között szinte a semmiből teremtenek lehetőségeket. Ne a pénzemberek legyenek a példaképek, akiknek mindenük megvan. Türelmi tőke… Egy 6 éves, színes-bőrű, déli kislány, üvöltöző, habzó szájú fehér férfiak között ment iskolába, és imádkozott, mert tudta, hogy azok a férfiak tudatlanok. Mind tehetünk valamit, és ez majd összeadódik. Az életünk rövid. Csak mi vagyunk egymásnak. Merüljetek el az életben, jó értelemben, mondja Jacqueline.

Saját költeményét halljuk. Nem vagyok hajlandó olyan borzalmas dolgokat tenni, mint amiket elvárnak tőlem. Nem hagyom magam. A saját ritmusomra táncolok. Verset mond, előtte azt kéri, képzeletben fogjuk meg egy távol lévő nő kezét. Anyám és nagyanyám kezét fogom képzeletben, a vers szenvedésről, háborúról szól. Megvont lehetőségekről…

  • Shirin Neshat , Iranian visual artist (Irán-i vizuális művész)

Amikor sok év után visszatért Iránba, egy iszlamizált országot talált a perzsa kultúra helyén. (Ismerem a képeit, mellesleg.) Egy mágikus realista könyv megszállottja lett… Nők férfiak nélkül… Új teheráni feminizmus, bátor, képzett, szabad, modern nők… Az iráni nők újra meglelték a hangjukat, Shirin büszke arra, hogy iráni nő, még akkor is, ha ma nem él Iránban. Ő nomád művész lett.

(Szeptemben 11-én Manhattanben éltem.) Korrekció: Aicha fia nem volt terrorista, mondja Phyllis. Phyllis fia meghalt a támadásban, de amikor megismerte Aicha történetét, találkozni akart vele. Aicha-t 14 évesen férjhez adták. Több gyermekét is elvesztette, kamaszként. És most a fia „élve el van temetve” valahol, azt sem tudja, hogy hol tartják fogva. Képesek vagyunk megváltoztatni a dolgok állását, nők vagyunk, szeretjük a gyerekeinket. Aicha is az erőszak ellen harcol, és maga is rengeteget szenvedett. Phyllis átérezte Aicha szenvedéseit, és meg akarta ismerni. Legyetek toleránsak, küzdjetek az erőszak ellen. „Szeretném, ha békében élnénk egymással.” – mondja mindkét anya.

  • Morley , Singer-songwriter (énekes, dalíró)

Megint lazítunk egy kis zenével. Ha tehetetlennek érzed magad, segíts valakinek. Morley hangszálai megsérültek pár hete, ezért Toshi Reagon énekel helyette.

Washington time: 5:55 PM – 7:45 PM

Budapest time: 23:55-től

másnap hajnali 1:45-ig (am, December 8., Szerda)

A hatodik szekció elején minimum 2 és fél “röpke” órára elment a UPC internetem (éjfél után akadt ki, és hajnali 2:30-ig vártam, hogy visszajöjjön, de reggelig nem jött…), úgyhogy napközben megnéztem a ”konzervet” és abból írtam blogot. Majd írok a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselőjének a UPC rendszeres szolgáltatás elmaradásairól. A negyedórákat még ki lehet bírni, arról az ember nem vitázik megfáradt hazai fogyasztóként, de több óra, pont ilyenkor…? A vihar csak reggel ért ide, az nem lehetett a kimaradás okozója. Rettentően bosszantott, hogy nem tudtam élőben tudósítani a konferencia lezárásáról, de a mai napon pótoltam a blogokat, mert szerencsére azoknak, akik élőben nézték a konferenciát, létezik egy speciális archívum, így minden szekció visszanézhető.

 

Session 6: Crescendo

Joan a részvétről beszél. A részvét lehet harcos, gyengéd, bátor… A szenvedés tüzes tengerében virágzó lótuszok a részvéttel teli nők. A szeretet és a részvét az emberiség túlélésének záloga. Nemrég Bangalore-ban járt, egy hospice-ban. Az jutott eszébe, amit a Mahabharata-ban olvasott… hogy mekkora csoda is a tény: körülöttünk emberek halnak meg, és csodálatos módon nem gondolunk rá, hogy ez velünk is megtörténhet. (Azért szerintem sokan gondolunk rá, csak közben élünk is.) Joan gyerekkorában súlyos beteg volt, és egy olyan nő ápolta, akinek az anyja rabszolga volt. Ennek a nőnek elképesztő ereje volt, ez komolyan hatott rá. Joan már negyven éve dolgozik haldoklókkal és halálraítéltekkel. A részvét igen is minden emberben jelen van, a kérdés, hogy min mennek keresztül és képesek-e érezni és kifejezni a részvétet. Ami a döbbenetes a számára, hogy vannak ellenségei ennek a belső részvétnek: sajnálat, harag, terror… Az idegtudományokból tudjuk, hogy azok, akik részvétet éreznek, sokkal több szenvedést és fájdalmat élnek meg, de hamarabb nyugszanak meg. A részvét erősíti az immunrendszert is. Ha a részvét ilyen jó nekünk, miért nem tanítjuk a gyerekeinknek, a gondozóknak, a tanároknak, mindenkinek. Miért nem a részvét vezet minket, amikor választásokon veszünk részt? A buddhizmus ezerkarú együttérző nő nemű szimbólumáról beszél, aki a világ minden szenvedését átérzi. Avalokiteshvara (Chenrezig) : aki érzékeli a szenvedők sírását a világban. Minden tenyerében szemek vannak, a bölcsesség szemei. És a TED Women színpadán rengeteg nő állt, akik szenvedtek és részvétet tudnak érezni mások iránt. Érezzünk együtt egymással, nők és férfiak. Érezzünk részvétet egymás iránt, és akkor minden megváltozhat. (A probléma az, hogy a férfiak tesztoszteron szintje csökkenti a részvét képességét. Ez nem azt jelenti, hogy nem képesek részvétet étezni, hiszen a részvét nevelés, tanulás kérdése is, de a mai balféltekés világunkban igen nehéz a jobbféltekés folyamatokat hangsúlyozni. Pedig erre nagy szükség lenne: részvét önmagunk, mások, és a természet iránt.)

  • Donna Karan , Fashion designer, health-care activist (divattervező és egészségügyi aktivista)

Apja akkor halt meg, amikor Donna 3 éves volt. Amikor Donna 9 hónapos terhes volt (lányával, Gabrielle Karan-vel), Anne Klein, Donna főnöke rákos lett és meghalt. Közben azzal nyaggatták, hogy a kollekciónak el kell készülni. Jógázott, sikeres lett, és a strandon egy békés kővel beszélgetett, azt kérdezte a kőtől, hogyan képes ilyen nyugodt lenni, aztán egyszer eltűnt a kő. Az anyja is akkor halt meg, amikor éppen egy kollekciónak el kellett készülnie… Aztán a társa, Stephen Weiss is meghalt, 9 év tüdőrák után… Utána egy barátnője is egy komplex rák következtében halt meg… Azt tanácsolták neki, hogy gondoskodjon az ápolókról, amikor valakije beteg… Donna igen csak zavarosan beszél, a ruházata is zavaros… az egész nő iszonyatosan fáradtnak és kiéltnek tűnik. Kapkodnak, a moderátor nem valami jó, Donna újabb történetbe kezd az idő szorításában. Egy barlangban megfogott egy emberi csontot, és amikor kilépett a barlangból, eltörte a karját. Fekete kötést visel a jobb alkarján. Létrehozta az Urban Zen programot… erről nem sokat mond. Találkozik egy ausztrál parfüm készítővel, akinek rákja van, kiderül, hogy ennek a férfinak köze van a második férje munkájához, aki szintén parfümkészítő volt, és mint megtudtuk: rákban halt meg… Minden mindennel összefügg, mondja Donna. (Felmerül a kérdés, hogy mi van a divat iparban, amitől mindenki rákban hal meg Donna körül, de ezt csak mellékesen jegyzem meg… Nekem nem az jött le, hogy Donna, a nagy divattervező csodás egészségügyi aktivista, hanem az, hogy milyen elképesztően zaklatott, milyen stresszben él, és milyen egészségtelen körülmények között dolgoznak azok az emberek, akik a divatot teremtik… reméljük, hogy nem mindenki ilyen. Mindenesetre, a textilek, festékek és más alapanyagok nem lehetnek valami jók az emberi szervezet számára… és akkor még nem említettük azokat az éhbéren dolgozó nőket, férfiakat és gyerekeket, akik Indiában és máshol úgynevezett izzasztó üzemekben varrják a fejlett világ divatos, drága, környezetszennyező és ezek szerint elég mérgező ruháit.)

  • Sejal Hathi , Social entrepreneur (társadalmi, nonprofit vállalkozó)

Sejal nem akarta tudomásul venni, hogy kamaszként anorexia nervosa-val diagnosztizálták. De egy Rena nevű fiatal költőnő, aki rettenetes kínokat élt meg életében, felnyitotta a szemét a saját állapotával kapcsolatban. A részvét szerinte is fontos, de egyetért azzal, hogy a részvét önmagában nem elég. Ezért létrehozta a GirlsHelpingGirls  nevű szervezetet. Sejal különben 19 éves. Globális mozgalom lett a kezdeményezéséből. 30 000 lányt képeztek ki és vérteztek fel világszerte, hogy innovatív társadalmi változás hozók legyenek. (Igen, igen, amikor az ilyen tehetséges fiatal nők, mint Sejal jó kezekbe kerülnek, megfelelő mentorokra és támogatókra lelnek, akkor valóban képesek elérni a célt, mellyel jobbá teszik a közösségeiket.) Mindezt önkéntesekkel érték el. 20 országban dolgoznak, személyes mentorálást, eszközöket, forrásokat, kapcsolatok biztosítanak és kutatnak fel… Így mikro vállalkozások jöttek létre, fönntartható fejlesztési kezdeményezések, sok-sok közösségben a világon. Lelkesen pl. tisztasági betéteket gyűjtöttek és küldtek a harmadik világba, de ekkor kaptak egy igen egyszerű levelet, melyben egy fiatal nő azt írta: Kedves tőletek, hogy ezt külditek, de amire szükségünk van, az egy kulturális változás, nem a nők elszigetelése. Sejal elképesztő szociális és verbális intelligenciáról tesz tanúbizonyságot. Hangot ad a különböző kultúrákban élő nők saját véleményeinek, a csapatával teret biztosít, az internet segítségével, hogy képesek legyenek egymással megbeszélni a legkülönbözőbb nézeteket. Rena azt mondta neki, hogy ha egy olyan testvériség tagja, melyben szeretik, és azt akarják, hogy minden egyes tag szárnyaljon, akkor lehetetlen kudarcot vallani, és Sejal álma az, hogy ilyen közösségben éljen minden lány. Bár ez nagyon idealista mondat, Sejal arcán olyan kifejezés ül, mely komolyságot ad a gondolatnak, főleg az elmondottak alapján. Sejal komolyan gondolja, és tesz is érte. A lényeg, hogy a lányok megtudják, milyen képességek lakoznak bennük és ugyan ezeket a képességeket egymásban is meglássák.

Breaking the Glass Ceiling … az üvegplafon áttörését jelképező kitűzőt visel. Rengeteg kitűzője van, mind azt jelképezi, hogy éppen mi foglalkoztatja, aznap miről lesz szó. Zavarta, hogy külügyminiszterként folyton a ruházata miatt kritizálták, amit egy férfival sosem tesz a média. Szeret nő lenni, két iker lánya van, és mindig is komoly ambíciói voltak. Amikor külügyminiszterként ült az első tárgyalásán, ráébredt, hogy ki kell lépnie a visszafogott női szerepéből, és az Amerikai Egyesült Államok képviseletében kell megszólalnia. A 7 éves unokája nemrég azt kérdezte az anyjától, hogy miért akkora nagy dolog az, hogy a nagymama külügyminiszter nő volt, amikor minden külügyminiszter nő… (Szívből nevetünk ezen a megjegyzésen… milyen nagy dolog, hogy ez a pici lány már ilyennek látja a világot. Bevallom, ezen a ponton a nevetésem zokogásba csap át, ahogy jobban belegondolok…) A legtöbb háborúban a nők az igazi áldozatok. Létrehozta a “G”7-et (G mint Girls, vagyis tulajdonképpen nagyon befolyásos lányok csoportját), és sikerült elfogadtatniuk, hogy a nők megerőszakolása háborús fegyver és háborús bűn. Vicces megjegyzést tesz, mely szerint aki azt hiszi, hogy a világ tökéletes lesz, ha a nők veszik át a hatalmat, az elfelejti, hogy milyenek az amerikai középiskolák és bennük milyenek a diáklányok… (és bizony nem véletlen, hogy van egy honlap, mellyel a korábban előadó Sejal nonprofit szervezete könnyen összetéveszthető, mert véletlenül szintén Sejal szervezetének nevét viselik, és a lányok iskolai magatartásával foglalkoznak; gyakorlatilag az iskolai bántalmazások, diákok közötti társas erőszak cselekmények témakörében nyújtanak segítséget). De Madeleine Albright mindenképpen fontosnak tartja, hogy sokkal több nő legyen a döntéshozók között, mert ez a kritikus tömeg kell a változáshoz. Pl. egy alkalommal, egy férfiakkal teli tárgyalóteremben azt találta mondani, hogy „úgy érzem, ezt és ezt kellene tennünk”. Mire a férfiak azt kérdezték, mit értesz az alatt, hogy „úgy érzed”. Erre a Finn akkori külügyminiszter, mai Finn elnök, a másik nő a teremben, maga is elkezdte ezt a megfogalmazást használni, hogy ez a fajta kommunikáció elfogadottá válhasson. Madeleine szerint a nők különben szeretnek lelkiismeret furdalást okozni egymásnak, őt pl. folyton azért kritizálták, mert karriert épített a gyereknevelés mellett, de neki az a véleménye, hogy speciális hely van a pokolban azoknak a nőknek, akik nem segítenek egymásnak. (Mindig is nagyon kedveltem Madeleine Albright -ot, és most még jobban kedvelem, különösen, mert nagyon jó humora van, és mert rendkívüli példakép, az élete pedig elképesztően érdekes. Ajánlom az olvasónak, hogy nézzen utána pl. a wikipedia-n . Az angol nyelvű wiki  sokkal tartalmasabb.)

– Johanna Blakley , Media maven (média tudor)

Social Media and the End of Gender? Társas Média … a társadalmi nemek vége? Johanna nem kedveli a szokványos média statisztikákat, és az a véleménye, hogy a modern közösségi kapcsolathálók és felületek lehetővé teszik a ”saját társadalmi doboz” elhagyását. Az értékrendek és érdeklődési körök sokkal erősebb adatok manapság, sokkal jobban kifejezik az emberek szokásait, mint a életkor vagy a társadalmi és biológiai nem, vagy akár a kereset. Johanna inkább akarja tudni, hogy mit nézel a TV-ben, mint az, hogy mennyi idős vagy. Érdekes ábrát mutat arról, hogy a társas média fejlődésének hajtóerői a nők. (Meglep, hogy bár a chart-on minden korosztályban a nők vezetnek a férfiakhoz képest, éppen az én korosztályomban van a legkevesebb nő, de ők is többen vannak, mint a saját korosztályukba tartozó férfiak. Ha tényleg nem érdekes, hogy hány évesek vagyunk, akkor ez végül is mellékes… de talán mégis fontos… az én korosztályomban lévő nők dolgoznak és gyereket is nevelnek… nekem nincs gyerekem és nincs családom sem, ezért én kettővel fiatalabb korosztálynak megfelelő időt töltök el a közösségi média használatával, ezért sokkal többet is tudok róla, mint a korosztályomba eső nők.) A jövőben tehát a média cégek sokkal több nőt vesznek majd fel, és éppen ezek a nők döntik majd le a jelenlegi kategóriák falait. Ízlés csoportok igényeiről direktben gyűjtött adatok vezérlik majd a jövő média folyamatait. Ha tudni akarod, hogy az emberek mit akarnak, azt kell megtudnod, hogy mit művelnek a szabadidejükben. (Azt különösen kedvelem Johanna előadásaiban, hogy prezentációijának szerkesztői, minden alkalommal, névvel és arccal jelennek meg az előadás végén. Ez nagyon szimpatikus a számomra.)

– Sally Osberg , Champion of social entrepreneurs (a társadalmi vállalkozás bajnoka, a Skoll Alapítvány vezetője)

Egyszemélyes, jelképes tapsviharban részesíti az összes előtte élt, utána jövő, illetve jelen lévő csodálatos teremtést, mindenkit, akik társadalmi innovátorok, vezetők és nők. Sally 10 évesen föladta a lányoknak írt rózsaszín mesék olvasását és női példaképek életrajzait kezdte olvasni. Ma már, munkája kapcsán, rengeteg társadalmi szempontból vállalkozó szellemű nővel találkozik és róluk mesél. Elmond néhány inspiráló történetet és képeket mutat nekünk a nőkről, akik saját szenvedéseik nyomán mások szenvedéseit akarjál enyhíteni, és másoknak is lehetőségeket akarnak biztosítani a tanulásra, az elnyomásból való kilépésre. Nem az a lényeg, hogy mit teszel, hanem az, hogyan teszed. Nem a dominancia a lényeg, hanem az összefogás. Hősnőkre van szükségünk.

  • Stephen Lewis , Global health advocate (globális egészségügyi érdekvédő)

Az ENSZ éppen olyan nemi egyenlőtlenséget mutat, mint bármelyik mega intézmény. Az ENSZ-en belül mindenre van al-szervezet, csak a nők ügyeire nincs? Stephen az ENSZ nőszervezetének létrejötte mögötti küzdelmeket meséli el. Szeptember 2-án, 2010-ben, végre megszavazták az új Nemzetközi Nőügyi ENSZ szervezet létrejöttét, és 2011 januárjában a szervezet megkezdi működését. Azt mondja, akár még meg is változhat a UN áthatolhatatlan férfi erődítménye. Ki legyen az új ügynökség feje? Ms. Michelle Bachelet ! Egy szocialista feminista politikus, aki négy éven át Chile elnöke volt, és akinek élete önmagában egy rendkívüli történet. Michelle intelligens és nem paranoid, rettegjenek csak a bürokraták! Az ENSZ talán soha sem lesz az, ami eddig volt, szerencsére. Stephen  igen jó humorral és jelzők sokaságával adja elő történetét, majd egy történelmi jelentőségű vallomást tesz: ő is beleesett a férfiak betegségébe, a férfi jogosultság tévhitébe, hogy neki minden jár, még mások érdemeinek fénye is. Ezért töredelmesen bevallotta, hogy a UN Women  létrejötte nem is annyira az ő érdeme, hanem az aligazgatójának sikere, aki egy nő és a neve: Paula Donovan . (Szép gesztus, ritka jelenet, több ilyet szeretnék látni a jövőben, de meg kell jegyeznem, hogy nem is egy olyan nőt láttam már, aki ugyancsak azt hitte, hogy minden siker csak is az ő sikere és neki minden dicsfény kijár. El sem tudom mondani hány olyan nőt láttam fiatal, kezdő társadalmi innovátorként, akik nem segítettek nekem, akik csak el akartak jutni valahova, és nem látták a közös út jelentőségét. Rengeteg olyan nőt láttam, akiknek én segítettem, de nekik eszükbe nem jutott segíteni nekem. Talán azért van ez, mert rossz példaképeket választanak maguknak, pl. olyan nőket, akik korrupt férfiakat választottak saját példaképeiknek.)

  • Caroline Casey , Advocate for disabled people (a rokkantak érdekeit védő szakember)

Caroline csupa fiús dolgot szeretett volna művelni, amikor 17 éves volt, pl. autóversenyző akart lenni és esetleg Maugli. (Én világpolgár és polihisztor szerettem volna lenni, és a magam különös módján az is lettem. Még a kanapén ülve is a világot fürkészem, online, és igen jó hasznát veszem diszciplínák közötti ismereteimnek, nyelvtudásomnak, miközben élő TED konferencia blogokat írok, és TED előadásokat fordítok.) Caroline 17 évesen tudta meg, hogy ő jogilag születése óta vak, mi ezt itthon gyengén-látónak mondanánk. Szülei úgy döntöttek, hogy nem küldik speciális iskolába, és úgy kezelik, mintha tökéletesen látna. Volt ő minden, rengeteg mindent csinált, tanult, sok területen kudarcot vallott a látászavarai miatt, és egyszer csak a nagy igyekezetben, hogy normális legyen, a szemei föladták, és olyan rosszul látott már, hogy kénytelen volt a munkahelyén bevallani, hogy nem lát, és segítségre van szüksége. A cége szemészhez küldte, aki azt kérdezte, miért akar Caroline olyan lenni, mint mások, sőt, miért akar tökéletes lenni, és miért nem integrálja a tényt, hogy nem lát? Azt kérdezte: Caroline, mit akarsz igazából? Mi szeretnél lenni? Caroline kétségbeesett, már nem tudta, hogy ki is ő. Addig gyötrődött a kérdés felett, míg egyszer csak rájött, hogy igenis Maugli lesz, ahogy mindig is akarta, ez összehasonlíthatatlan szerep a számára. Átbaktatott tehát Indián egy elefánt hátán, és 6000 embernek gyűjtött ezzel szemműtétre való pénzt. Azt magyarázza, hatalmas hévvel és szívvel, hogy elege van a címkékből, hogy 1 milliárd ember él valamilyenfajta mássággal, látás zavarral, rokkantsággal, tanulási mássággal, és azt mondja, hogy rengetegen próbálnak normálisnak látszani, miközben nehezükre esik ezt tenni. Szükség van olyan emberekre, akik a rokkantsággal, hátrányokkal élők érdekeiért küzdenek, akik maguk is fölvállalják saját másságukat. És akármilyenek vagyunk, nők, férfiak, melegek vagy sem, sérültek, vagy normálisak, mind emberek vagyunk. Kanchi egy nonprofit szervezet , mely azért működik, hogy megváltoztassa az emberek attitűdjeit és látásmódját a rokkantsággal kapcsolatban. A szervezet Caroline elefántjáról kapta a nevét.

  • Eve Ensler , Playwright, activist (színműíró, aktivista)

Eve egészen különleges személy a TED Women előadóinak sorában. Mostani előadásában testének megtagadásáról beszél, párhuzamot von a Föld kizsákmányolása és a testében végbemenő folyamatok között. Előadása igazi Test és Föld Monológ. Most nem a szokásos fekete frufruval jelenik meg, hanem a rák túlélőkre, a kemoterápiát elszenvedőkre jellemző kihullott hajjal, leborotvált fejjel. Az ellene és más nők ellen elkövetett erőszakot a Föld anya elleni erőszakhoz hasonlítja. Előadása magával ragadó. Látni kell.

Regina Saphier TED Long Beach 2010 Day 1-4

Important: This post is a transferred version of my kiblogozom.freeblog.hu blog (my first independent blog where I published many essays between 2005-2010 and also my first three TED blogs, TED Long Beach, TED Global and TED Women in 2010). The reason for this transfer: the companies that own freeblog.hu (Cg.01-09-728809 Magyar Vendor Informatikai Szolgáltató Kft., Cg.01-09-885471 EMG Médiacsoport Kft. “csődeljárás alatt”, Cg.01-10-043483 EST MEDIA Vagyonkezelő NyRt. “A végrehajtás elrendelésének időpontja: 2012. augusztus 16.”) are involved in “bankruptcy” and “tax debt” procedures and freeblog.hu is now out of service (cloud services are often unreliable). It says on their front page that they are “waiting for equipment”, but I did some company data mining and it is now clear to me that the truth is, the owners are in huge financial trouble. The users were not properly notified to the best of my knowledge (I did not get any e-mails warning me that 5 years of my data will be “off the air” in no time) and members are still kept in the dark (unless they are as curious as I am…). I am recovering my old posts from google’s archives to save the latest texts and make the old TED posts available on my new TED blog. This one is all 4 days of TED LB 2010. Initially I wrote two of my TED conference blogs, like the one below: in Hungarian.

TED 2010 Long Beach Saphier Regina Összefoglaló Első nap

TED 2010 Long Beach, California, USA

Saphier Regina

Konferenciatudósítás

Szerda, Február 10, 2010; 20:00-tól – 21:45-ig

Nagy szerencse ért. Mivel TED önkéntes fordító vagyok, kaptam egy ingyenes lehetőséget a TED központtól, hogy 4 napon át élőben követhessem a TED 2010 Long Beach konferencia minden színpadi pillanatát, online. Engem a kilencórányi időeltolódás sem tud elkedvetleníteni, akkor sem, ha napokon át hajnalig kell ébren lennem, gyors egymásutánban pergő előadásokat néznem, jegyzetelnem és írnom. Két éve már, hogy TED néző vagyok. Napokkal korábban készülődtem. Főztem egy hatalmas kondér tanyasi csirke húslevest, és sütöttem egy tepsi rakott krumplit, hogy ne kelljen főzéssel vesződni napközben (mely az alvás és összefoglaló blog írás ideje). Tehát napközben terveztem pihenni, hogy éjjel jól bírjam a rengeteg előadást, mert a TED egy maratoni intellektuális élmény, bár az előadók nem nyújtanak egyenletes teljesítményt, még akkor sem, ha Nobel díjasok… Ezeknek a sűrített TED konferenciáknak az eredménye az a sok-sok ingyenes TED videó, melyek a ted.com oldalon bárki számára elérhetőek. A TED több mint ezek a konferenciák, és több mint az ingyenes videók. A TED egy közösség, a TED egy aránylag kicsi nonprofit, a TED jelenleg több száz ingyenes és tudományos konferencia videó, a TED egy nemzetközi önkéntes videó fordító projekt, a TED sok-sok támogatott tehetség, a TED egy olyan fenomén, mely a szemünk láttára, robbanásszerűen fejlődik világméretűvé. Alább az online, nyilvánosan még nem elérhető, és csak egy szűk kör által megtekintett előadás‑maraton, általam, emlékeim alapján írt összefoglalója. (Az előadások szép sorban megjelennek majd, hogy bárki megtekinthesse őket, és ha érdekes az előadó, illetve a téma, akár több tucat nyelven is, hamarosan.)

Az első előadás, budapesti időszámítás szerint, 2010. Február 10-én, szerda este nyolckor kezdődött (ekkor Long Beachen szerda délelőtt 11:00 óra volt). Rögvest egy Nobel díjas közgazdasági magatartáskutató, a Princeton Egyetem professzora próbálta a számára szokatlan 18 percbe préselni az „emlékező én” és a „tapasztalati én” közötti különbséget. Míg szendvicsemet, narancsomat és zöld teámat fogyasztottam, a piros kanapémon ülve, addig:

Daniel Kahneman arról beszélt, hogy miközben átlagos, vagy akár kellemes tapasztalatainknak sokszor nyoma sem marad egy komplex helyzettel kapcsolatban, addig emlékeink (melyek tapasztalataink pozitív vagy negatív érzelmekkel töltött maradandó töredékei), esetleg sokkal negatívabban láttatják a valóságunkat, és sokkal boldogtalanabbaknak hisszük magunkat, amikor visszatekintünk, ha például az élmény utolsó momentuma kellemetlen volt. Mérhető, hogy valaki hogyan nyilatkozik lelki és fizikai állapotáról a vizsgálat során, és utána. Mérhető az eltolódás, a helyzet meghatározásával kapcsolatban, a folyamat során, és utána. Egy orvosi vizsgálat pl. lehet átlagos tapasztalat, de ha a vége nagyon kellemetlen, akkor rossz emlék marad, és a jövőben is a rossz emlék alapján készülünk majd a vizsgálatra. Úgy éreztem, hogy Kahneman professzor nem hozta a legjobb formáját, és szerintem ő sem volt oda magától. Kicsit bizonytalannak tűnt, kicsit kapkodott, és bár egy egész laptopot hozott a színpadra, csak 1-2 ábrát láthattunk. Mindent összevetve, annyit megtudtam, hogy a boldogságot nem szabad egydimenziósan mérni, mivel létezik egy remembering self, és egy experiencing self, melyeknek teljesen más képe van a világról. Végül Chris Anderson, TED kurátor kérdésére a professzor elmondta, hogy a Gallup Intézet legmeglepőbb vizsgálati eredménye, ezen az elméleti alapon az volt, hogy évi 60 ezer dolláros kereset alatt az emberek boldogtalanabbak, mint ezen kereseti határ felett. Pontosabban a határ felett a boldogság képzelt vonala lapos, míg a határ alatt élesen megtörik, és csökkenő tendenciát mutat. Vagyis a pénz ugyan nem boldogít, de ha valaki szegény, bizony szegénységéhez mérten, általában boldogtalanabbnak is érzi magát. Ez természetesen, szerintem, csak akkor igaz, ha az ilyen embernek irreális elvárásai vannak, és egész életében az elérhetetlen vágyaival frusztrálja magát, egy fogyasztói társadalomban. Lehet az ember szerényen és szegényen is elégedett az életével. Úgy vélem, ez a 60 ezer dolláros kérdés erősen kulturális jellegű.

Kahneman előadása itt

Ezt követően,

David Cameron konzervatív politikust kapcsolták Londonból. Klasszisokkal jobb előadó, mint Kahneman. Brit politikus. Elegáns, szellemes, strukturált, és könnyed. Ugyanakkor, mivel politikus, minden öniróniája ellenére, az ember szkeptikusan hallgatja. Cameron arról beszélt a londoni közönségnek, és egyben a Long Beachen helyet foglaló, illetve a világ 900 különböző pontján, online bekapcsolódó nézőknek, hogy a világ a poszt bürokrácia korába ért, amikor a hatalom az embereknél… van/lesz… Ez azért csodás, mondom erre én, egy politikusnak, mert akkor nem lehet rátok kenni a felelősséget… De az iróniát félretéve, Cameron azt állítja, hogy a kezdetben lokális, később az ipari forradalom idején központosított, bürokratikus hatalom után, ma, az internet korában, az emberek veszik át a hatalmat, vagyis az lesz, amit mi, a ”nép” akarunk, nem az, amiről a politikusok hiszik, hogy mi akarjuk. Sajnos, a politikust, például az angol politikust is, az érdekli, hogy mit mondjon, hogy megválasszák. Mivel most ez a trendi, főleg Obama internet alapú kampányának sikerén felbuzdulva, Cameron megtalálta új gumicsontját, és az az érzésem, hogy egyes hazai politikusok ugyan ezt a politikai gumicsontot importálták, hátha végre újra megválasztják őket…

Előadásában utalt az előtte hallott Kahneman kutatói eszköztárára, mely értékes információkkal szolgál a politikus számára, hogy tudja, mit akarnak az emberek. Ez persze meglehetősen populista szöveg, főleg, mivel láthatóan a kutatók is saját fogalomrendszerük hiányosságairól adnak számot, amikor pl. azt nyilatkozzák a TED színpadán, hogy olyan dolgokat mértek évtizedekig, melyek halmaz fogalmak voltak, és nem tükrözték a valóságot. Vagyis nem mértek semmit. Esküszöm, hogy ha a tudomány egyes területein szintén a social network based people’s power érvényesülne, és nem az elefántcsonttorony attitűd, akkor a tévutakat is hamarabb járnánk be, kisebb költséggel. Mindketten arra utalnak, hogy most majd hamarosan sokkal jobb eszközeink lesznek, hogy méréseket végezzünk az emberek érdekében, az emberek életminőségével, szándékaival és szükségleteivel kapcsolatban, az emberek boldogsága érdekében. Cameron, a politikus, Kahnemant, a kutatót és annak tanácsadói eszköztárát tekinti sikere zálogának. Miért érzem úgy, hogy ebből nem következik, hogy az lesz, amit mi akarunk…? Ugyanakkor akár még meg is közelíthetjük a helyes célok megfelelő elérésének lehetőségét.

Emlékszem, amikor hazatértem, civil szervezetet akartam alapítani, és még naiv voltam a hazai viszonyokkal kapcsolatban, mely tapasztalatlanság következtében együttműködést reméltem az egyik minisztériumtól. Nos, akkor én több alkalommal kértem az ominózus minisztérium költségvetési kimutatásait, hogy én, a citizen, láthassam, hogy hová lehetne az általam kiötlött közérdekű programot beilleszteni. Mondanom sem kell, nem adták ki a minisztérium költségvetését. Számomra ez döbbenetes volt, mivel közpénzekről volt szó, amivel ugyebár hosszú távú és közérdekű programokat kellene megvalósítani. Cameron bemutatott egy amerikai állami honlapot, melyen mindenki számára elérhetőek az adatok. Nyilvánosak. Mintha ez egy vívmány lenne. Szerintem ez lenne az alapvető. Előadásában a vizuális információk és az összehasonlítás lehetőségének fontosságára is felhívta a figyelmet, ami nekem nagyon tetszett, pedig pofon egyszerű, és nem itt láttam elsőként. Lényegében erről beszélt: ha a havi energia felhasználási számlán szerepelne egy ábra, mely chart ábrázolná az átlagos viselkedésű szomszéd fogyasztását, a mi pazarló fogyasztásunkat, és a takarékos szomszéd fogyasztását, ez sokkal inkább sarkallna minket a takarékosságra, ha pazarlóak vagyunk, mint az, hogy havonta magas a fűtés számla, vagy az, hogy a sajtó nyaggat minket, hogy takarékoskodjunk. Cameron azzal zárt, hogy felsorolt három hangzatos szót: transparency, choice, accountability. Átláthatóság, választás, elszámoltathatóság. Kérdésem: kinél lesz a felelősség, főleg annak fényében, hogy a tudomány azt mondja, nem racionális alapokon döntünk … Mert mi van akkor, ha már rég nem a gázszámlákat kellene vizuálisan összevetni, hanem évtizedek óta föld hővel, vagy más környezetbarát módon kellene fűteni, és aktív házakat kellene építeni, melyek energiát termelnek, és nem fogyasztanak?

Időközben megjelent David Cameron TED2010 előadása.

Jake Shimabukuro, ukulele művész azzal kezdte, hogy itt van ez az olcsó kis hangszer, és ezzel csodákat lehet tenni. És kétségtelen, hogy az a kis rozzant hangszer, szívet melengetően szólalt meg a keze alatt és a lelke mellett. Racionális agyunk pár percre megpihenhetett.

Esther Duflo, francia közgazdász, az MIT professzora, azt kutatja, hogyan lehetne a civilizáció kézenfekvő vívmányait hatékonyan eljuttatni a rászoruló, nyomorban élő tömegekhez. Három problémakört mutatott be, az egyik az oltások tényleges, hatékony beadása, a másik a malária ellen védő hálók hatékony szétosztása, és a harmadik a féregtelenítés. Lényegében arról beszélt, hogy meg lehet azt is mérni, hol milyen módszerrel lehet hatékonyan és egyszerű józan paraszti ésszel célba juttatni mindezeket. Előadásában kiemelte, hogy ma a legtöbb nagyszabású segélyakció nélkülözi a tényleges logikát, miközben „a szegényeket nem lehet helikopterrel kiemelni a szegénységből”.

Előadása itt

Michael Shermer tudománytörténész, visszatérő TED előadó, minden veterán Scientific American olvasó számára ismert. Ő a mindenkori, híres szkeptikus, aki áltudományos állításokat kérdőjelez meg, és ma már saját magazinja van. Sajnos éppen az volt vele a bajom most is, mint a magazin mellékletben, amikor még papír alapú SciAm olvasó voltam, hogy túl populárisan állt hozzá a témájához. Előadására olyan példákat hozott, melyek egy bevezetés a pszichológiába kurzuson már lerágott csontok. Persze tény, a TED közönsége igen vegyes, biztos akadt, akinek mindez újdonság. Egyik példája, az emberek megvezethetőségére, egy bomba detektor volt, melyet 40 ezer dollárért adtak el a gyártók, miközben a készüléknek valójában semmi haszna sem volt. Szerintem ez nem annyira áltudomány, hanem egyszerű üzleti átverés. Újra kifejtette, hogy emberi agyunk úgy van megalkotva, hogy mintákat látunk ott is, ahol nincs jelentés teli mintázat. Nagyon igyekeztem, hogy Shermer előadásában mélyen szántó jelentés teli mintázatot találjak, de bevallom, elég unalmas volt. Mikor Shermer van a CNN-en, én elálmosodom. Szerencsére a TED többi előadója sokkal izgalmasabb volt.

Shermer korábbi, 2006-os TED előadása.

Shermer 2010-es előadása

Szerda, Február 10, 23:15-től – Csütörtök, Február 11., hajnali 1:00-ig

William Li rákkutató megnyugtatott. Elég sokat tudok a rákkutatás vívmányairól, reményeiről, és tudom, hogy az angio genezis, vagyis a tumor körüli érképződés ma az egyik olyan front, melyen aránylag sikeresen harcolnak a rák ellen. Mégis, ahogy ő beszélt a rákról, és a testünkről, valahogy az egész olyan kezelhetőnek tűnt, hittel és bizakodással töltött el, minden szava. Azt tudjuk, hogy nap mint nap keletkeznek bennünk rák kezdemények, melyek aztán elhalnak, mert az immun rendszer legyőzi őket, vagy talán inkább azért, mert nem alakul ki önálló vérellátás, és a tumor éhen hal. Li professzor megemlítette, hogy az autóbalesetben elhunytak boncolásai során kimutatták, hogy a baleset következtében elhunyt nők 40%-ában láthatók ilyen mellrák kezdeményeket, míg a férfiak esetében 50-60%-nál jelen volt a prosztatarák. Ő ezt, vagyis a vérellátással nem rendelkező daganat kezdeményt, betegségmentes ráknak nevezi. Beszélt az FDA által engedélyezett anti-angiogenezis gyógyszeres terápiák sikerességéről. Li professzor arról is beszámolt, hogy az angio genezisnek a testzsír terén is komoly szerepe van. És mint tudjuk, az egyik legkomolyabb ellenségünk a hasi, szervek közötti zsír. Megjegyzem, ha hasunk körfogatának kétszerese (a köldöknél) több mint a testmagasság, akkor veszélyes zsír mennyiség van a szerveink között, de ezt nem Li professzor mondja, hanem én (valahol olvastam). Vagyis, ha pl. valaki 170 cm magas, a has körfogata ne legyen több 85 cm-nél, a köldök magasságában. Meglepett, hogy Li professzornak nincs wikipedia életrajza.

Magam is láttam, hogy a rákot általában későn fedezik fel, amikor az angio genezis már előrehaladott, vagyis amikor a ráknak már saját vérellátása van, és nagyméretű, vagy áttétes. Vagyis az a kérdés is felmerül, hogy az anti angio genezis terápiák profilaxisként is használhatók lesznek-e a jövőben, mind a túlsúly, mind a rák megelőzése érdekében. William Li, előadása végén bemutatott egy hosszú listát az ígéretesen rák ellenes ételekről, mint a főtt paradicsom, tele lycopene-nal, vagy a zöld tea, az alma, a tonhal, a szőlő mag, a vörösbor, az olivaolaj, a narancs, a levendula, vagy a fekete csokoládé. Én például nagyon szeretem a levendulás fekete csokoládét, kanállal eszem a natúr paradicsom szószt, hatalmas pohár zöld vagy fehér teát iszom naponta kétszer is, és rendszeresen kanalazom magamba a tőkehal máj olajat. Egy ábrával demonstrálta, hogy az egészségünkre ható környezeti hatások közül a táplálkozás 30-35%-ban hat ránk. Beszámolt az élelmiszer hatóanyagok mérhető szinergiájáról is. Végeredményben, ő az ilyen tápanyagok rendszeres fogyasztását javasolta, és jelezte, jelenleg ezen ételek rák ellenes hatását kutatja, együttműködésben, többek között a közismert Dean Ornish nevű táplálkozás kutatóval, aki arra buzdítja az embereket, hogy egyenek többet és legyenek egyszerre könnyebbek is. (Dean Ornish TED előadásait is ajánlom, a TED rajongóknak, mivel igen hasznos információkkal szolgálhat pl. a szívbetegség visszafordíthatóságával kapcsolatban. Az egyik barátom édesapja megmentése érdekében alkalmazta az Ornish diéta legszigorúbb változatát, és bizony igaz, a szívbetegség visszafordítható, a plakkok eltűnnek, ha valaki betartja az Ornish diétát.) Li professzor tervei között szerepel egy rák ellenes hatásfok rangsor elkészítése, melyből megtudhatjuk majd, hogy mely ételeknek van a legkomolyabb anti angio genezis hatásfoka. Előadása nagy siker volt! (Angiogenesis Foundation) (Magam is ismerek olyan volt-természetgyógyászt, aki saját édesanyját mentette meg a mellráktól, az úgynevezett Gerson féle Hippocrates levessel, mely végeredményben nem más, mint egy bio zöldség leves, melyet a betegek hetekig esznek, méregtelenítenek, és gyakorlatilag antioxidánsokat halmoznak fel a szervezetben, melyek a rák érképzését gátolják, illetve gyulladást csökkentenek. Nyilván nem volt előrehaladott a rák, és nyilván csak a kémiai jellegű eljárások helyett alkalmazták ezt a terápiát, ami azért talán nem mindenkinek működne. De eljön a nap, amikor talán Mark Davis IT 101-es, nano részecskekemoterápiája az előrehaladott rákbetegeken is segíthet, melynek igen mérgező alapanyagát a Boldog Fából (kínaiul xi shu-ból) vonják ki, módosítják, és egy cyclodextrin polimerhez kötik. Jelenleg kísérleti szakaszban van. Vagy éppen John Kanzius találmánya, a ráksejteket rádióhullámokkal, szintén nano részecskék segítségével felforraló készüléke lesz a megoldás. Mindkettő nagyon ígéretes módszer, keressenek rá a google-ben. Sajnos Kanzius már elhunyt, de talán van, aki továbbfejleszti az ötletét.)

William Li előadása

Dean Ornish releváns TED előadásai:

Stacey Kramer elegáns fiatal nő. Egy ajándékcsomagról beszélt, mely megváltoztatta az életét. Érzelem gazdag 3 perces mini előadása végén derült ki, hogy az ajándék egy angioblastoma volt, melybe majdnem belehalt, és mely betegség jobbá tette az életét. Azt hiszem, elsőként ennél az előadásnál éreztem, hogy későre jár, és néha elkalandozik a figyelmem, de az érzelmi része hatott rám.

Cheryl Hayashi lelkesen és megszállottan mesélt nekünk a 380 millió éves pókok csodálatos hálóiról, hálószövési technikájukról, biológiájukról és genetikájuktól. Ő már olyan nívón adott elő, amit Shermernél hiányoltam, de azt hiszem, éppen csak egy pókhálónyival mondott többet, mint amit a TED nem pókrajongó közönsége 100%-ig be tudott fogadni. Elmondta, hogy az egyik kerti pók hét féle hálót sző, és hogy a háló alapanyaga főleg protein. A pókháló csodálatos tulajdonságai felvetették a biztonságtechnikai és gyógyászati felhasználás lehetőségét is.

Tom Bales, egyik spontán 3 perces előadásban, egy globális teleszkóp kiépítését vázolta fel, egy civil lelkesedésével. Terve az, hogy 1000 db általa készített kis egyszerű készüléket oszt szét a glóbuszon élő iskolások között, hogy ezekkel a készülékekkel a gyerekek globális hálózatba rendeződve, gyakorlatilag közösen végezhessenek űrkutató tevékenységet. Tulajdonképpen, Tom szerint, ez lenne a Föld legnagyobb teleszkópja és gyerekek működtetnék.

Carter Emmart, az Amerikai Természettudományi Múzeumasztrovizualizációs programigazgatója. TED előadásában egy magával ragadó oktatófilmet vetített, és űr idegenvezetőként, narrátorként szolgált. Galaxis útikalauz stopposoknak… és szellemi társas utazóknak… bár törölköző nem volt nála… azért hihetetlenül messzire jutottunk. Az általunk jelenleg ismert űrben suhantunk. A föld domborzatától indultunk, egészen pontosan a Himalájától, a fény sebességével. 1 fénymásodpercnyi távolságra a Földtől, még láthatjuk a Földet. 1 fényórányira még látszanak a környező bolygók. 1 fényévnyire a Napunk ereje még látható, a többi csillag eltörpül. 70 fényévnyi távolságból már semmi sem látszik a Napunkból, és körülbelül eddig terjed az emberiség rádió jeleinek tömege. 100 ezer fényévnyi távolságból már csak a Tejút látszik. 1 millió fényév távolságból már a többi galaxis kis foltjai jelennek meg, és a Tejút lassan eltörpül az ismert univerzumban tett virtuális utazás közben. 100 millió fényév távolságból megpillantjuk az ismert galaxisok színes tömegét. 5 milliárd fényév távolságból elénk tárulnak a feltérképezett, és a fel nem térképezett űr terek. A fel nem térképezett területek sötét háromszögekként jelennek meg. Majd megpillantjuk a legtávolabbi égitesteket, a Quasar-okat és kicsivel később feltűnik egy fiatalabb univerzum fénye, mely a Nagy Ősrobbanás alkonypírja. Ekkor már 13 és fél milliárd fényévre járunk a Földtől, és kirajzolódik a kozmikus horizontunk, egy színes, fátyolosan áttetsző gömb formájában. Végül, időben és térben, felgyorsulva suhanunk hazafelé, Földünk felé, az élet csodálatos bölcsője felé.

Ez itt az eredeti film linkje (nem a TED előadás)

TED verzió

Philip Kaplan azt kérdezi tőlünk, hogy miért is ne kapcsolhatnánk össze a közösségi oldalakat és vásárlási szokásainkat. Blippy nevű új portáljuk éppen erre jó. Bármit veszel a hitelkártyáddal, az azonnal megjelenik és megbeszélhető online. Ezzel leszoríthatók lesznek az árak, mivel kiderül, hogy a kereskedők kinek mit mennyiért adnak el. Igen, igen… csakhogy én éppen most szüntettem meg az utolsó hitelkártyámat, mert sok év biztonságos használat után, kétszer is megpróbáltak lenyúlni… Valahol, valaki, egyszer szépen ellopta az adataimat, és évekkel később, a kártya lejárta előtt bepróbálkozott. Úgy voltam vele, hogy nekem ez igazán nem hiányzik. Úgyhogy én nem leszek egy nagy Blippy user. Ráadásul szinte már semmit sem vásárolok. Szóval Philip kifejezetten azoknak szóló start up-ot mutatott be, akik vásárlás függők.

Egy rövid átvezető szövegből megtudhattunk, hogy a TED 3,5 éve alatt (és itt most a Chris Anderson féle online TED videos korszakra kell gondolni, de a TED eredetileg Richard Saul Wurmannak köszönhető), 200 millió videó megtekintést regisztráltak, globálisan. Naponta 500 ezer TED videót nézünk meg. A TED fordítók 2500-an vannak, engem is beleértve, és 80 nyelvre fordítunk TED előadásokat, ingyen. És hadd mondjam el, hogy egy TED előadás feliratozása több órás feladat, mivel nagyon sok közöttünk 18 percnél is hosszabb és szakszöveg. Már azon is dolgoznak, hogy a nem angol nyelvű BEST of TEDx előadásokat, melyeket független nemzetközi szervezők programjaiból válogatnak ki, a világ minden pontjáról, végre angolul is elérhetőek legyenek. Itt annyi megjegyzésem lenne, hogy talán nem a dotsub a legjobb partner, és szerintem helyes lenne, ha a fordítók neve szorosabban kötődne magukhoz a fordításokhoz.

Dan Barber szakács, de nem akármilyen. Dan utánajár mindennek, amit eszik, de nem akárhogyan. Dan elutazik az isten háta mögé is, hogy megismerkedjen például az asztalára kerülő halak élőhelyével és elmeséli, amit látott. De nem akárhogyan meséli el! Dan szórakoztatóan meséli el a drámát, hogy hogyan szeretett ki egy szép halból, melyet 30%-ban csirke táppal etetnek a nyílt tengeren! Mert, ahogy ő kérdezte a cég képviselőjétől: Mitől környezetbarát egy nagyrészt csirkével tömött hal? Mindez azért fontos, mert a tengeri nagy halak többségét már fölettük!

Dan tehát Veta La Palma-ba utazott, hogy találkozzon Miguel Medialdea-val, aki fönntartható gazdálkodással tenyésztett, csinos és ízletes halat ad a világnak. Miguel olyan haltenyészetet hozott létre, mely eteti a flamingókat, tisztítja a vizeket, és közben nem igényel tápot, mivel a halak az algákkal táplálkoznak. Dan ezt tartja a jövő állattenyésztési modelljének, és Dannek igaza van! A mai mezőgazdaság és állattenyésztés fönntarthatatlan, pazarló, szemét és káros anyag termelő, környezet romboló. Figyeljünk Miguel-re és Dan-re, ha változást akarunk. Miguel munkája sikerét a 600 ezer flamingó pink hasával és a madarak jóllakottságával méri, és tevékenységét extenzív farmingnak nevezi (ami a mai intenzív farming ellentéte). Nem kell táp, és a víz tisztább, mint amikor odaér. Nekem az első napon ez az előadás tetszett a legjobban, bár szoros másodiknak tartom William Li professzor előadását.

Addig is, míg megjelenik a TED 2010 konferencia teljes anyaga az interneten, íme Dan Barber (TED profil) egyik korábbi előadása, mely ugyan a Taste3 (Taste Third Power) konferencián készült, de elérhető a TED.COM portálon is.

És végre megjelent Dan 2010-es Long Beach-i TED előadása! Ö az egyik kedvencem.

Csütörtök, Február 11. hajnali 2:00-től – hajnali 3:45-ig

Frank Drake a SETI programról beszélt. Sajnos nem egy Carl Sagan(akivel együtt alkották meg az úgynevezett pioneer-táblákat)… Drake kulcs mondai: Már nem bújhatunk el, mivel rádió jeleink elárulnak bennünket. Látogatóink azért nem várhatóak, mert nagyon drága idejönni. (Lehet, hogy ez egy elég nevetséges, emberi gondolat?) Akita SETI program bővebben érdekel, olvasson utána online.

Daphney Singo mamája azt mondta: „Az oktatás az egyetlen férj, aki nem hagy cserben.”

Beszédét a Google bejelentése követte, mely szerint 1 millió dollárt adományoznak az afrikai diákot támogató szervezetnek, a Matematika Tudományok Afrika-i Intézetének.

Peter Knight (Mission Blue) a tengereket igyekszik megmenteni, például kiváló reklámokkal, melyekben hírességek beszélnek le minket a cápa uszony leves fogyasztásáról. Tény, hogy egyszer már ettem cápa uszony levest, de akkor többet nem eszem. Végül is az élet 80%-a a tengerekben létezik.

Aztán zenéltünk kicsit.

Mag Ryan jelentette be, hogy

Jamie Oliver nyerte az idei TED díjat. Jamie igazi Jamie jellegű előadást tartott és lefogadom, hogy nem kell hozzá wiki link, hogy valaki rájöjjön, ki is ő. Izgatottan magyarázta a jelenlévő kiváltságos nézőknek, akik 6000 dollárt költöttek erre a négynapos intenzív jelenlétre, hogy igenis meg lehet és meg is kell változtatni gyermekeik táplálkozását, és meg kell őket tanítani az ételek ismeretére és szeretetére. Hatásos ábrával jelezte, hogy a gyilkosságok, melyekkel tele van a sajtó, eltörpülnek a hibás táplálkozás élet megrontó és megrövidítő hatásai mellett. A felajánlások ott helyben ömleni kezdtek felé.

Azt hihetnénk, hogy a kiváltságosok gyerekei különlegesen jó minőségű ételeket esznek, de én a saját szememmel láttam Massachusetts-ben, hogy ócska pizzát, ipari tojás masszából készült ehetetlen rántottát, finomított cukorral telenyomott üdítőket és édességet etettek a gyerekekkel, a világhírű Center for Talented Youth egyik méregdrága nyári táborában. Amikor erre megjegyzést tettem, a főnököm csak annyit mondott, hogy ne szóljak bele… Mindeközben én minden egyes gyerek személyi aktáját olvastam, több százat, és elképesztő, hogy milyen sok 12 éves szedett antidepresszánst. Ezek a gyerekek az USA tehetségeinek legfelső két százalékát reprezentálják. Szóval, meglepő lehet, de Jamie jó helyen kopogtatott, a legbefolyásosabb üzletemberek, tudósok, művészek szellemi és lelki ajtaján. A konferenciának ezt a részét a CNN is fontosnak tartotta, már akkor, amikor történt. Itt érdemes megjegyezni, hogy egy TED konferenciára maximum 15 db sajtó belépőt adnak ki, ami meglehetősen bosszantja az újságírókat. Ugyanakkor az, aki online követte, nyugodtan írhat a konferencia tartalmairól és a kapcsolódó információkról, ahogy én is teszem.

Elsőként Jamie előadása került ki a TED.COM oldalra.

Végül

Sheryl Crow énekelt. Hajnali 5:00-kor mentem aludni. Mire megírtam az első nap összefoglalóját: hamarosan kezdődik a második nap. Csodálatos lesz, tudom!

TED 2010 Long Beach Saphier Regina Összefoglaló Második nap

TED 2010 Long Beach, California, USA

Saphier Regina

Konferenciatudósítás

2010. Február 11. Csütörtök

17:30-tól – 19:15-ig

Michael Specter író kifejezetten ingerülten bizonygatta, hogy az eddig a Föld színéről eltörölt betegségek fényében, elképesztően buta dolog, hogy intelligens emberek hiszik: az oltás káros. Ö maga is érzi, mindez annak köszönhető, hogy időközben az emberek elvesztették az intézményekbe, a hatalomba és a tudományba vetett hitüket, és hozzászoktak annak gondolatához, hogy egyes betegségek eltűntek, legalábbis a fejlett világból. Arra ugyanis nem gondolnak, hogy esetleg egy Afrikából érkezett TED vendég akár hozhatott magával olyasmit, amit az Egyesült Államokban már évtizedek óta nem kellett kezelni. Az illető erről nem tehet, mivel hazájában rossz az egészségügyi ellátás. Ha egy amerikai TED vendég ezt a kórokozót a ruháján, vagy valamelyik tárgyon hazaviszi a konkrét betegség ellen be nem oltott gyermekének, akkor az esetnek súlyos következményei lehetnek. Azt tanácsolja, legyünk szkeptikusak, de ha a tények azt igazolják, hogy kell a vakcina, akkor adjuk be, vagy adassuk be, vagy fogadjuk el, hogy szükséges. Lázongva halmozott a színpadra néhány táplálék kiegészítőt, melyek szerinte és az általa olvasott kutatások szerint, mind haszontalan hulladéknak tekinthetők. Nevetségesnek tartja, ahogy ő fogalmazott, az „organikus” ökörséget is, és határozottan amellett érvelt, hogy az élelmiszert kell egészségesebbé tenni, és a táplálkozási kultúránkat kell helyre billenteni.

Azért hozzá kell tennem, hogy én is olvasok oltással és táplálék kiegészítőkkel kapcsolatos szakcikkeket, és nem ennyire egyértelmű az, amit az előadó állít. Tény, hogy én magam is az élelmiszerekből szeretném magamhoz venni például a vitaminokat, de sajnos a jelenleg termelt táplálék sokszor nem tartalmazza a szükséges tápanyagokat. Aztán ott van pl. a tonhal és a D vitamin kérdés. Ha a tengerek mérgezettek, akkor a halak is. Ha a halak kipusztulnak, ahogy egy másik előadásban hallhattuk, akkor honnan vegyem a méregtelenített hal olajat, amiben a szükséges omega zsírsavak vannak, és honnan vegyem a D vitamint, ha nem egy tablettából. Igen, napozással is lehet D vitamint bevinni, de egy szennyezet levegőjű városban ez nem olyan egyszerű. Nem mindenkinek van balkonja a zöldövezetben. Egyesek szerint a D vitamin sokkal hatékonyabb betegség megelőző, mint az oltások. Mindent összevetve, Specter igen egyoldalúan közelítette meg az általa elővezetett témát.

Specter előadása itt

Graham Hill, a TreeHugger portál alapítója, 3 percben, egyenesen azt kérdezte önmagától, hogy miért is nem vegetárius, ha a húsipar az egyik legnagyobb környezetszennyező? Én azt mondom, együnk kevesebb húst, és lehetőleg ne vörös húst, és ne is a csirkegyárból való hulladékot.

Az ötlet itt látható: csak a hét végén együnk húst

Jim Daly kedvenc húsevő növényeit mutatta be nekünk.

Sam Harris kissé befelé forduló előadásában a vallások egymás ellen feszülő intoleranciájáról beszélt, majd logikailag kevésbé nyilvánvaló módon, egészen odáig ment, hogy összevetette a férfiaknak szóló magazinok címlapjain látható ropogós, csillogó és bikinis nőket, a burkába száműzött láthatatlan keleti nőkkel. Kérdése az volt, hogy vajon azok, akik ezt teszik a nőkkel, szeretik-e saját gyermekeiket, és ha kell, mérjük meg ezt is, hiszen már ez is mérhető. Lényegében, azt hiszem, arra akart kérni más férfiakat, hogy szeressék lány gyermekeiteket is, mint tenmagukat, és találják meg a középutat. Én meg azt mondom, hogy azok a férfiak, akik szexuális tárgyat csinálnak a nőkből, vagy éppen burka alá rejtett rabszolgát, nos, azok a férfiak egyáltalán nem szeretik önmagukat sem, csak vakon követnek egy elsajátított hitet, melyben a nővel birtokviszonyban vannak. Hovatovább, fogalmuk sincs, hogy mi a szeretet, az együttérzés és fel sem merül bennük olyan, hogy jóakarat, gyengédség, elfogadás, a másik tisztelete. Akiknek az agyát csak a tesztoszteron határozza meg, akiknek az agyát gyerekkoruk óta a vallási dogmákkal, vagy szex magazinokkal mossák, azok nem lesznek maguktól a felvilágosult szeretet eltántoríthatatlan bajnokai. Vagy megfelelő nevelést kapnak, vagy sem. Minden esetre, az anyák azok, akik képtelenek fiúgyermekeikkel azonosulni, és ki tudja, hogy nem ez okozza-e problémát? Vagyis lehet, hogy a nők sem képesek fiaikat együttérzésre nevelni? Lehet, hogy ebben az esetben is kettőn áll a vásár? Én láttam már terhes nőt idegesen fel és alá masírozni a kórház előtt, miután megtudta, hogy fia lesz. Egyszerűen nem fért az agyába, hogy mitől lesz ez jó neki, és sajnos később sem… Ő lányt akart.

Maga az előadás itt

Elizabeth Pisani a kurvák bölcsességéről beszélt. Továbbá az AIDS-ről, és a tűcsere nyilvánvaló járványmegelőző hatásáról, melyet elsőként a Margaret Thatcher által engedélyezett program bizonyított az Egyesült Királyságban (illetve a Holland és az Ausztrál példákat is bemutatta). Elmesélte egy bebörtönzött drogos egyik pillanatát, amikor huszadikként a sorban várta a tűt, amivel drogot adhatott be magának. Tudta, hogy veszélyes, hogy véres, hogy undorító, hogy halálos lehet, de a függés eltorzította a racionalitását. Mert annyi féle torz racionalitás létezik, ahány ember, mondja Elizabeth és igaza van. Megmutatta, hogy sajnos ténylegesen nem lehet a prostituáltakat kiemelni a saját közegükből, mert ha beteszik őket egy gyárba, azonnal látványosan a töredékét keresik majd. Egyszerűen jobban akarnak keresni, akkor is, ha veszélyes, amit tesznek. Ne hagyjuk, hogy a politikusaink ugyanilyen torz racionalitással, butaságokat műveljenek.

Mivel több a retrovirális kezelési lehetőség, sokan úgy vannak vele, hogy nem kell annyira félni, hiszen a fertőzött partner úgyis vírus ellenes szereket szed, vagy ha valaki fertőzött lesz, majd gyógyszert szed. Vagyis minél több a kezelési lehetőség, annál több megelőzési lehetőség is kell. Szerintem az is lényeges információ, hogy a retrovirális szereknek mellékhatásaik is vannak, illetve a legjobb szer mellett is elfásulnak az AIDS betegek erei, és súlyos szívbetegek lehetnek, ami akár életveszélyes és halálos is lehet, hiába szednek gyógyszert. Ez azzal függ össze, hogy a virionok koleszterint tenyésztenek, és koleszterinnel utaznak a szervezetben. Ezeket az emberek nem tudják, Elizabeth sem említette, és én azt mondom, hogy az emberek tudatlansága a fertőző. Interdiszciplináris oktatási szakemberként, szerintem a megelőzés lényege az oktatás, a tájékoztatás. És a lehető legkorábban kell elkezdeni. Elizabeth legjobb mondata ez volt, melyen minden jelenlévő jót derült: „Üzenem a Pápának, hogy ha azt hiszi, a gumik osztogatása arra sarkallja az embereket, hogy többet szexeljenek: folyton gumit hordok magammal, mégsem akar soha senki lefektetni.” A gumit használni kell, hogy védelmet nyújtson és sajnos, éppen a retrovirális szerek miatt, a korábban lelkesen gumi használatra ráállt meleg közösség ma megint egyre kevésbé használ gumit. Tehát ma ezeket, a korszaknak megfelelő irracionális folyamatokat kell hangsúlyozni, beszélni kell ezek veszélyességéről.

A Pisani előadás linkje

Itt volt egy rövid előadás, de nem emlékszem rá, hogy ki és miről beszélt. Egy fiatal férfi volt, és ha jól rémlik, az olajárakról mondott valamit. Úgy tűnik, hogy nem kötött le, ezért az élő online adás nézőivel chateltem. Igazán kedves társaság volt, a világ minden pontjáról, többek között az EU országaiból is. Néhányan magyarul is tudtak. Rajtam kívül, a speciális chaten, egy budapesti fiatalember is képviselte kis hazánkat.

Nicholas Christakis, a Connected című könyv írója fenomenális előadást tartott arról, hogy az emberi közösségek tagjai milyen hihetetlen erősen hatnak egymásra. Minderre akkor jött rá, amikor az özvegyeket vizsgálta, akik egy éven belül szerettük után haltak. Ez egy gyakori jelenség, mégis ennek egy másik szintjére lett figyelmes, amikor egy betegének aggódó ismerőse hívta fel. Rájött, hogy az emberek elképesztően hatnak egymásra, a betegségek, az elhízás, a dohányzás, az alkoholizmus, a szavazás, a válás, az altruizmus, vagy éppen az érzelmek terén. Gyakorlatilag olyan az emberi közösség, mint egy organizmus. Ennek a hálózati alapú organizmusnak a szélén élnek a boldogtalan emberek. Nekem azonban a legjobban a következő tetszett: genetikailag 30%-ban meghatározott, hogy hol helyezkedünk el, a hálózat szélén vagy beljebb, és 40%-ban genetikailag szabályozott, hogy bemutatjuk-e a barátainkat egymásnak vagy sem. Érdekes volt a sajtó reagálása is. Az USA-ban ilyen címmel számoltak be az elhízással kapcsolatos tanulmányáról: „A barátaid kövérítenek.” Európában ezzel szemben: „A barátaid kövérek. Lehet, hogy a te hibád?” Mindent összevetve, az emberi kapcsolatok társadalmi tőkét jelentenek, és több emberi kapcsolatra van szükség. Vannak a grafitszerű és a gyémántszerű hálózat tagok. Előbbiek nem kapcsolják össze a barátaikat, utóbbiak igen. Mindkettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai. Ha grafit vagy a periférián és a barátaid nem ismerik egymást, védettebb vagy a járványokkal szemben, de kevesebbet tudsz majd másokról és a körülötted végbemenő közösségi folyamatokról. Ha azonban gyémánt vagy a hálózat sűrűjében, akkor minden pletykát és minden fontos információt eljuttatnak hozzád, amire szükséged lehet, de a betegségeket is. Életminőségünket, lehetőségeinket hatalmas mértékben meghatározza, hogy hol és milyen módon helyezkedünk el a társdalom hálójában és milyen kapcsolatban vagyunk másokkal, továbbá mindezt komoly mértékben genetikánk befolyásolja (ahogy neveltetésünk és tapasztalataink is). A közösségek fontosak, és a legtöbb ember számára a közösség negatívumainak elviselése még mindig jobban megéri, mint egyedül lenni. Nekem az egyedüllét sokkal jobban megéri. Ahogy ezt leírtam, elkezdődött a 6. session.

Megjelent végre az előadás is

Ekkor éppen 75 országból néztük a TED2010 Long Beach második napján megjelenő agyakat.

20:00-tól – 21:45-ig

Valerie Plame Wilson, a híres leleplezett CIA ügynök a nukleáris fegyverek eltörléséért, teljes megszüntetéséért kampányolt.

Michael Sandel a demokratikus vitára tanított és azt szeretné, ha Harvard előadásain nemcsak a saját diákjai vitáznának, hanem Földünk más lakói is. Előadásait online és ingyen megtekintheti bárki.

Előadása itt

Christopher “moot” Poole hekkerek által (is) elért sikereiről (első lett a TIME 100 listán, 2008-ban), és 4chan nevű portáljáról mesélt. Legjobb mondata: „Igen, a szüleim értékelik, ami velem történik, leginkább azért, mert nem értik, hogy mit csinálok.”

Egy kis “hekkerologia” itt

Kevin Bales azt kérdezte, hogy ha nem vagyunk képesek a világon ma is létező rabszolgaságot megszüntetni, akkor mi magunk vajon valóban szabadok vagyunk-e? Eldobható emberekről, öröklődő rabszolgaságról, és arról mesélt nekünk, hogy Indiában 150 dollárba kerül egy ember életének helyreállítása, a rabszolgaság után, míg Ghana-ban ugyan ez 400 dollár.

Kevin Bales előadása itt

Jack Dangermond, aki környezet tudós, arra kért minket, hogy az általa fejlesztett és más szoftverekkel, tervezzünk integrált és élhető külső és belső tereket. Integráljuk a természetet és az építészetet. Tervezzünk egy jobb világot.

Stewart Brand futurológus, és Mark Z. Jacobson környezetmérnök az alternatív energiatermelési módszerekről, és a nukleáris energiatermelés szükségességéről vitáztak. Mark szerint a nukleáris energia veszélyes és környezetszennyező, míg Stewart szerint kénytelenek leszünk kis házi nukleáris erőműveket alkalmazni, melyekkel veszélytelenül termelhetjük meg a szükséges energiát.

A vita itt

Csütörtök 23:15-től – Február 12, Péntek hajnali 1:00-ig

LXD, avagy Legion of Excellent Dancers (Kiváló Táncosok Légiója). És valóban, kitűnő táncosokat láthattunk.

TED 2010 Long Beach LXD videó link

Jane McGonigal, játékfejlesztő és kutató, izgalmas előadásában az online játékok és a való élet viszonyáról beszélt. Szerinte, szuper képességekkel felruházott, reményteli egyének játszanak online. A játékosok, főleg egy egész generációnyi gyerek, a játékokba menekülnek a sikertelen, nyomasztó valóság elől.  Jane ezt a helyzetet akarja kiaknázni, hogy a játékokon keresztül a valóságban alkossanak egy jobb világot azok, akik ma a játékvilágban élnek. De miért is menekülnek oda? Mert ott bizalom van, a saját képességednek megfelelő szinten játszhatsz, nincs tétlenség, együttműködés van, epikus történetek várnak rád, folyamatos visszajelzés mellett, miközben a tevékenység kielégítő, és szinte a végtelenségig ismételhető. Jelenleg a játékosok, az egyik konkrét játékkal, összesen már több millió évet, az emberi evolúció idejének megfelelő időt töltöttek el. Jane szerint ezek a gyerekek együttműködőbbek, mint a szüleik. 21 éves korukra 10 ezer órát játszanak, átlagosan. Jane rámutat, hogy egy nemrég megjelent könyv szerint, ha az ember fiatal korában 10 ezer órát tölt el valaminek a gyakorlásával, az virtuóz képességekre tesz szert. De miben lesznek ezek a játékfüggő gyerekek virtuózok? Ez az, amivel Jane foglalkozik. Úgy tűnik, hogy ezek a gyerekek optimisták, azonnal cselekvők, és van reményük a sikerre. További kulcs kifejezéseket sorol: közösségi szövet, bizalom; áldott produktivitás, melyben boldogan és keményen dolgoznak; epikus jelentés tartalom. Jane transzformatív tapasztalatokat tervez játékaiba, melyek a való világhoz visznek közelebb és megváltoztatják az emberek életét, és ezekre példákat is hoz, előadása végén, pl.: EVOKE. Afrikában élő gyerekek játszanak ezzel a játékkal online, és amerikai mentoraik irányítják őket, távolról. Hihetetlen lehetőségek rejlenek ebben! Azon kezdtem gondolkodni, hogy: TED+Jane+Game+Learning=Online TED Egyetem, avagy szerezzünk tudást, játékosan, lehetőleg a világ legnagyobb koponyáinak előadásait nézve.

Itt tekinthető meg Jane Március 17-én megjelent előadása

David Byrne , a Talking Heads közismert tagja, azon gondolkodott, hogy tulajdonképpen azokhoz a terekhez alkot zenét, melyekben előad? Példákat hoz, képekkel és zenei aláfestéssel, hogy egy darab milyen térben íródott vagy milyen térben adták elő, és milyen gyönyörűen illeszkednek a hangok a tér szerkezetéhez. Pont mint a madaraknál: a lombok között magasabb hangon éneklő egyedek élnek, míg a talajon a mélyebb hangúak.

Előadása itt

Blaise Agüera y Arcas kifejezetten szimpatikus fiatalember, hangjában érezhető izgatottsággal, lelkesen demonstrál egy szinte folyékony térkép szoftvert: Bing Maps StreetSide és Flickr mashup. Előadásának egyetlen korlátja a lökött kollégája, aki a demo során, a világ szeme láttára nem azt teszi, amit Blaise kér, vagyis az istennek nem fordul arra, amerre Blaise szeretné. Térképük egyik különlegessége, hogy szinte sétálni mehetünk a 3Ds, lefotózott épületek között, hovatovább saját képeket is precízen behelyettesíthetünk, sőt, mozgó képeket is beilleszthetünk a fotó alapú térélménybe. De a térkép tudása még ennél is tovább megy, gyakorlatilag bemehetünk a fedett piacra is, az eszköz segítségével, és körülnézhetünk, mintha egy kisfilmet néznénk a belső terekről, de oly módon, mintha magunk is ott állnánk. Ezt úgy érik el, hogy munkatársaik hátizsákra szerelt kamerákkal barangolnak a középületek belsejében. A demo során az egyik munkatárs real time streamelt videót küld a 4G rendszeren át, egy fedett élelmiszer piac belsejéből. Az élő piaci kisfilmet, a TED konferencia nézői, a kivetített térképbe integrált 3D-s képen, mozgó, élő részként, precízen beillesztve és folyékonyan, a kamera mozgásának megfelelően adaptálva látják. Aztán Blaise leteszi telefonját, virtuálisan, a 3D térképen kimegyünk az utcára, fölnézünk az égre, és aWorldWideTelescope segítségével felnézünk az égre. Tökéletes folyékony zoomolással, közvetlen közelről ránézünk a hold kráteres felszínére. Nagyon meggyőző volt, és bizony, a Google Mapsnek versenytársa akadt.

Blaise korábbi TED előadása

Időközben Blaise friss, TED 2010-es előadása is felkerült a TED.COM-ra

Gyors felvonulás: TED kutató ösztöndíjasok a színpadon. Több tucat mosolygó arc. Amilyen gyorsan felsorakoztak, olyan gyorsan le is vonulnak.

Gary Lauder lendületesen elmondja nekünk, hogy milyen új közlekedési táblát talált ki, hogy ne legyen minden sarkon stop tábla, ami Amerikában olyan nagyon jellemző, és rengeteg esetben hihetetlenül pazarló és kényelmetlen.

Íme az előadás maga

Nathan Myhrvold és kollégái moszkitókat terítenek le lézerrel. Hibátlanul! Lehet, hogy ez lesz a malária ellenszere?

Itt látható a művelet

Péntek hajnali 2:00-től – 3:45-ig

Stephen Wolfram külön kiemelt kedvencem. 2002-ben, Ann Arborban még a fraktálokról hallgattam meg az előadását, akkor valóban fizikailag egy teremben ülve ezzel a magabiztos, független zsenivel, aki kitartóan és sikeresen a maga útját járja. Most az általa fejlesztett szoftverekről beszélt, melyek közül nem is egyet a szemünk láttára alkalmazott. A Wolfram Alpha gyakorlatilag mindent kiszámol, és ábrázol, akármit is írunk be a kereső sorba (legalábbis a demo során). Képet kapunk a Wolfram Demonstration Projectről is, ahogy a Wolfram Tones-ról is. Aztán gyorsan rákérdez: lehet, hogy az Univerzum kódját is megfejthetjük? Lehetséges univerzum modelleket sorjáz a szemünk láttára, mintha legalábbis különféle ismert molekulákat mutatna nekünk egy táblázatban. Bennem különösen az Alpha indított el kreatív gondolatokat, bár amikor kipróbáltam, nekem már nem volt olyan jó benyomásom. Azt hiszem, hogy még erősen fejlesztésre szorul.

Az előadás linkje

Gary Flake bemutatta a Pivot nevű új alkalmazást. Internet kereséseink új fényben és új összefüggésben, vizuálisan egy szempillantás alatt válnak értelmezhetővé.

És már meg is nézheted

Seth Berkley a retrovakcinológia tudományába vezet be minket. Reméli, hogy hamarosan nem kell például tojásokat használnunk az influenza vírus elleni oltás gyártása során. A horizonton ott dereng az AIDS vakcina is.

Rachel Armstrong már demonstrálni is tudja azokat a terveit, melyek kapcsán TED kutató ösztöndíjas lett. Kisfilmen mutatja be a kémiai programmal működtetett, DNS mentes, de mégis biológiailag építkező sejtet (protocell). Széndioxid negatív épületekről álmodik (melyek megkötik a CO2-t). És szerinte mindez lehetséges és gyönyörű, és ami igaz, az igaz.

Mark Roth már ismert alak számomra. Igazi kreatív zseni, aki tömören azzal foglalkozik, hogy hogyan lehet az emberi testet oly módon mozdulatlanná tenni (suspended animation), hogy bírja az extrém hideget, és ezzel például szívrohamot szenvedett emberek életben maradási esélyeit növelheti.

Immár Mark TED 2010 Long Beach előadása is elérhető

Végül zene, illetve amolyan Oprah Show módra, minden TED 2010 néző, aki Long Beachen és Palm Springsben jelen van, egy Google Nexus One-t kap ajándékba. Az online nézők nem kapnak semmit, még sem elégedetlenek, mivel a TED 2010 stream, főleg nekem, aki ingyen kaptam tőlük ezt a négy napot, hatalmas élmény, még akkor is, ha ezeket a sorokat hajnali 4:52-kor zárom, közvetlenül a második nap utolsó előadása után. Még két nap van hátra, tele izgalmasabbnál izgalmasabb élményekkel, pedig ki sem mentem a lakásból, napok óta.  (Másnap megtudjuk, hogy az Associate Member online nézők is kapnak a postával egy Nexust. Az önkéntes fordítók a chaten szomorkodnak. Én nem szomorkodom, örülök, hogy ingyen kapom a négy napot online és élőben. Mikor ezt leírom, az egyik európai lány azt írja: ” Regina, olyan édes vagy! Akkor én kérem szépen Regina Nexus-át! 😉 ” Az az igazság, hogy alig használok mobil telefont. Ugyanakkor a Nexus One, tény, már sokkal több, mint egy mobil telefon.)

TED 2010 Long Beach Saphier Regina Összefoglaló Harmadik nap

TED 2010 Long Beach, California, USA

Saphier Regina

Konferenciatudósítás

2010 Február 12, Péntek 20:00-tól – 21:45-ig

John Underkoffler, egyebek mellett Spielberg tudományos és technológiai tanácsadója, fekete kesztyűkben, éppen a Különvélemény című filmbe illő technológiát mutat be. Szerinte öt éven belül, a mindennapi felhasználóknak is elérhető lesz, és ő csak tudja, mivel az ő csapata fejlesztette ki az interfészt. Gyakorlatilag, több hatalmas monitoron, és egy kesztyű-egér segítségével, könnyedén navigál a cyber térben, éppen úgy, ahogy az érthetetlen módon oly népszerű Tom Cruise tette, a futurisztikusnak tűnő filmben. Egyszer minden jövő beüt… néha fekete kesztyűben.

Itt megnézheted

Shyam Sankar elmesélte, hogy kínai ügynökök vírusokat telepítettek a Dalai Lama számítógépére.

Sergey Brin, akit nyilván senkinek sem kell bemutatni, aki idáig eljutott a szövegben, a Google és Kína viszonyáról beszélgetett Chris Andersonnal, különös tekintettel a cenzorálásra és a rendszerbiztonságra.

A spontán beszélgetés itt tekinthető meg

George Church arról beszélt, hogy miért fontos a szintetikus élet kutatása.

Mike Feinberg és Dave Levin elmondták: 10 amerikai gyermekből csak egy megy egyetemre. Rámutattak, hogy a „bármi lehetsz” gondolata ma hamis. Egyúttal felszólítottak mindenkit, hogy tegyenek a gyermekeknek tett szent fogadalom megvalósíthatóságáért, mivel szerintük ez nem lehetetlen. Vágyuk, hogy a gyermekeknek, kiváló tanárokkal, transzformatív tanulásban legyen részük, melynek során mindenki tanul, maga a tanár is. Én azonban azt nem értem, hogy miért kellene minden gyereknek egyetemre menni, ha az egyetemeket főleg bal féltekés akadémiai férfiak találták ki maguknak, és az iskolákat is az teszi embertelenné, hogy nem szólnak másról, mint hogy legalább 10-ből egy gyerek, valahogy elvergődjön az egyetemig. Az iskolák ma nem szólnak az egész emberről, a jó életről, a flowról, hanem jobb vagy rosszabb, de általában elavult, költségvetési gondokkal küzdő, rugalmatlan egyetemi előkészítő a legtöbb. Szerintem nem kell mindenkinek egyetemre mennie, és ezt oktatás kutatói végzettséggel mondom.

Bill Gates gyakorlatilag környezetvédelmi agitátor szerepben jelent meg. Kitűzte a célt: 0 CO2 kibocsátás.

Bill TED2010 előadása

Bill TED2009 előadása

Péntek 23:15-től – Február 13. Szombat, hajnali 1:00-ig,

Temple Grandin egy fantasztikus autista példakép. Ő az a nő, aki a tehenek, és a lovak szemével is lát. Mivel vizuális gondolkodó és tehetséges autista, gyakorlatilag teljesen máshogy látja a dolgokat, mint egy átlagember. Látja, hogy milyen módon kell a tereket berendezni, hogy az állatok jól érezzék magukat, és nyugodtak legyenek. Ma azonban, autista aktivistaként, aggodalmát fejezte ki, hogy a tehetséges autista, Asperger’s szindrómás gyerekek mostanában nem kerültek a Szilikon Völgybe, ahová valók, mert a tanárok nem tudnak mit kezdeni velük. Gyorsan fölvázolta a három csoportot: vizuális gondolkodók, mintázatban gondolkodók és verbálisak. Ő vizuális. Elmondta, hogy úgy tűnik, az autisták elképesztően túlpörgő gondolkodó, koncentráló agya tulajdonképpen áramköröket von el a társas viselkedéstől. Vagyis, aki ilyen fokon gondolkodó és rendszerező, annak nem annyira megy a társasági viselkedés. Ismerjük meg, fogadjuk el és alkalmazzuk megfelelően az elmék sokféleségét. Autistákra is nagy szükségünk van, nem sokat haladtunk volna nélkülük, történetünk során. Hangsúlyozta a mentorok fontosságát az autista tehetségek megfelelő fejlesztésében. Kiemelte azt is, hogy számára az okoz örömöt, ha megoldhat egy problémát, vagy segíthet másoknak, de mindez nem lenne, ha a tudományokat oktató tanára nem foglalkozott volna vele okosan és hatékonyan. Neki a feladat megoldás az élete. Ezért is zárt azzal: kicsit kevesebb absztrakt kellene, és több valódi, gyakorlati megoldás, a változás megvalósításához, minden téren. Rendkívül inspiráló előadást hallottunk.

Temple 2010 Long Beach-i előadása

Mitchell Joachim házakat növeszt. Igen, szó szerint, in vitro azzal foglalkozik, hogy milyen módon lehetne tökéletesen organikus épületeket emelni, oly módon, hogy pl. a fákat ház formájúra növesztjük. Nem véletlen, hogy Joachim TED kutató ösztöndíjas lett.

Itt végre meg is nézheted az előadását

Marian Bantjes azon törte a fejét, hogy mitől olyan népszerűek a grafikái. Valóban csodálatos képek peregtek a szemünk előtt. Marian mindent fölhasznál a munkáihoz, akár a kristálycukrot is, melybe költészetet visz. Kulcs mondata ez volt: alkalmazzunk több vizuális elemet az intellektuális tartalmak gazdagítása érdekében.

Képekben gazdag előadása itt

Denis Dutton a szépség olyan fajtájáról beszélt, mely minden kultúrában azonos. Állítja, hogy a szépség nem a szemlélő kulturálisan formált pillantásában létezik, hanem univerzális, mert ősi. Egyik példájában rámutatott, hogy minden kultúrában szépnek találják az olyan tájat, mely a szavannákra emlékeztet. Zöld fű, megmászható fák, vízpart, állatok, és a távolba vezető út. Ezt olyan helyen is szépnek látják, ahol nem ilyen a táj. Állítása szerint ez egy ősi kép minden ember agyában. Ugyanilyen módon, pattintott köveket mutatott nekünk, a nyelv kialakulása előtti időkből. Véleménye az, hogy a bemutatott, soha nem koptatott ősi szerszámok, nem használati tárgyak, hanem a képességeket, pontosabban a szépség és arány megalkotásának képességét demonstrálták, vagyis ezek a legkorábbi műalkotások.

Raghava KK arra tanított minket, hogy hogyan veszítsük el a gátlásainkat, de közben ne legyünk gátlástalanok. Humorral előadott, fordulatokban gazdag története nagy hatással volt mindenkire. Én végig nevettem, aztán a végén zokogtam. Raghava történetét tényleg látni kell. Kamaszként elhagyta az iskolát, ahol rajzaival lett népszerű, hogy szabadúszó grafikus legyen, aki karikatúrák rajzolásával tartja fönn magát. 18 évesen iskolát nyitott. Később Amerikában élő szerelme menedzselte képei eladását, indiai esküvője egy művészeti fesztivál méreteit öltötte, melynek híre még ma is jelen van Bangaloreban. Raghava beutazta a világot, és bemutatta nekünk, egy varázs szőnyegen röptetve minket, hogy milyen a világ, ha elengedjük magunkat, és hogy mi milyen csodálatosan kreatívak lehetünk benne.

És íme, Raghava 2010-es előadása 🙂

Szombat hajnali 2:00-től – 3:45-ig

Dave Weaver kilenc TED konferencián vett részt, és imádja. Minden alkalommal jegyzetel. A TED szerinte „a stréberek Sundance fesztiválja”. Én inkább a kíváncsi, nyitott és kreatív szakemberek Sundance fesztiváljára szavazok.

Sarah Silverman egyszemélyes színháza emlékezeteset alkotott a TED konferencián, csak nem pozitív értelemben. Azzal kezdte, hogy 39 éves, és még ma is minden nap örül, hogy nem kell többé iskolába járnia. Ezt meg tudom érteni, és helyénvaló poén a TED-en. Azzal folytatta, hogy gyereket szeretne majd örökbe fogadni, lehetőleg retardáltat, de mindenekfelett legyen a gyerek halálos beteg, mert ő attól lesz majd igazán állati trendi, és majd elismeréssel beszélnek róla. Nos, ”Big S.” tudhatta volna, hogy nem minden TED néző ismeri az ő híres ”JAP” karakterét (Jewish American Princess), melynek bőréből szatirikus társadalomkritikát fogalmaz meg. De a TED szervezők is tudhatták volna, hogy Sarah ilyen karaktert hoz. TED előadása talán túlzottan is szabad szájúan szólt az őszinte kommunikációról. Azt hiszem, soha többé nem hívják meg, egyetlen TED-re sem, és ezen egyáltalán nem csodálkoznék. Nem oda való stand up show-ja végén kirohant a színpadról, de vissza kellett hívni, mert a közönség, részben zavarában, állva tapsolt, bár biztos akadtak közöttük tájékozott rajongók is. Chris Anderson, a TED kurátora a twitteren ennyit írt: Tudom, nem kellene rosszat írnom az előadómról, de szerintem Sarah Silverman istentelenül borzasztó volt. Kicsivel később levette ezt a tweetet. Sarah válaszolt, de ezt már nem érdemes részletezni. Ez a botrány megelőzhető lett volna. Tényleg nem értem, hogy mit vártak tőle. Ő egy provokátor, egy humorista, aki klinikai depresszióját gátlástalan humorral ellensúlyozza, tehát provokált és kész. Mondhatnám, ha nem akarod, hogy a konferenciádon kardot nyeljenek, akkor ne hívjál meg kardnyelőt.

David Rockwell építész, elsőként elmesélte, hogy az egyik Oscar díjkiosztóra tervezett díszlet kristály függönye leszakadt, két nappal az esemény előtt, de sikerült végül parádés megnyitót produkálni. A csillogó eseményről szinte egyenesen átlibbentünk egy újfajta játszótérre, ahol a gyerekek saját maguk építik ki a játszóteret, minden egyes alkalommal, amikor arra járnak. David izgalmas és szállítható játszótereket tervezett gyerekeknek.

Gyors bemutató: egy helyből fölszálló interaktív játékot mutatnak be, kis kavarodás, némi díszlet dőlés, aztán az egyik játék egy néző ölében landol, de ennek ellenére, izgalmasnak tűnik, sőt, szinte mintha kicsit veszélyes lenne… Bevallom, nem tudom, hogy mi a neve, de ha sikeres lesz, akkor mindenki ismeri majd.

Eve Ensler, a Vagina Monológok írója, három csodálatos lányt hozott magával, akik mellbevágó traumatikus lány történeteket mesélnek. Az egyik történetben egy kínai Barbie gyári munkáslány mesél önmagáról, nyomorúságos életéről, és Barbie szintén nyomorúságos, anorexiás, elnyomott, mégis önző életéről, melyet gyűlöl. Egy fekete lány történetében szabályokról hallunk, hogy mit ne tegyen egy 15 éves lány, akit két éven át, napi háromszor erőszakolnak meg, és aki 17 évesen gyermekével menekül a zsarnok elől. Nos, a harmadik lány elég harmatos volt… nem nagyon emlékszem, hogy mit is adott elő.

Julia Sweeney ugrik a színpadra, boldog hogy ott lehet, és spontán, programon kívül elmeséli, hogy hogyan jutottak el a nyolc éves kislányával onnan, hogy hogyan lesznek a békák és az emberek, azon át, hogy hogyan csinálják a kutyák, egészen odáig, hogy dehogy lehet ilyesmit az interneten az emberekkel kapcsolatban látni… Jót és szívből nevetünk, mint mindig, amikor Julia mesél. Spontán, programon kívüli megjelenése megmentette a TED események visszatérő stand up szereplőinek becsületét.

Natalie Merchant énekel régi gyermekverseket, és tapsolni tanítja a ritmikailag kihívásokkal küzdő balféltekés közönséget.

Április 9-én jelent meg Natalie TED videója

TED 2010 Long Beach Saphier Regina Összefoglaló Negyedik nap

TED 2010 Long Beach, California, USA

Saphier Regina

Konferenciatudósítás

Szombat, Február 13, 17:30-tól – 19:15-ig

Egyik twitter bejegyzésemben ezt írtam, csak angolul: … Flow élményt kaptam. A TED előadói egy briliáns és szikrázóan világító virtuális globális tudás buborékba vontak. Emlékeztettek, hogy bár nem vagyok egy fanatikus sportember, az intellektuális kitartásom hatalmas. A TED konferencia az emberi tudás világméretű top pop gálája.

Szintén a twitteren írtam: Soha nem öleltem meg a TV-met, de amikor Ken Robinson beszélt, pont ezt tettem: széttártam a karjaimat és mosolyogva megöleltem a készüléket.

Nos, elérkezett az utolsó nap, és az első web stream szarvashiba is! A chat azonnal izzani kezdett, amikor Benoit Mandelbrot előadásának első percei alatt a képernyő elsötétült. Se kép, se hang. Perceken át kétségek között lebegtünk, hogy vajon lesz, vagy nem lesz kép, de lett. Mandelbrot fraktáljaiból sajnos nem sokat láttunk, de mindez bepótolható lesz a TED honlapról.

És végre, végre elérhető, épp “csak” hónapokat kellett rá várni…

George Whitesides előadása már hibátlanul folyt. Láttam korábban aTEDxBoston videóját, ezért pontosan tudtam, hogy mivel foglalkozik. Bár kémikus, és bár pofon egyszerű és olcsó diagnosztikai eszközök fejlesztésével foglalkozik, most inkább az egyszerűségről beszélt, pontosabban olyan eszközökről, melyek egyszerűségüknél és olcsóságuknál fogva, hasznos és komplex rendszerekbe halmozhatók fel, mint amilyen az internet. Ezek azok az elemek, mint amilyen az ő papírból készülő, fejlesztés alatt lévő kézi mini diagnosztikus elemei, melyekkel elszabadítható az emberi kreativitás, a lehető legszélesebb körben. Ő például a tönkrement amerikai egészségügyet akarja jelentéktelen költségű eszközökkel megváltoztatni. Igen, ő az amerikai egészég ügyet tartja romlottnak, akkor hol lehetünk mi… Minden legyen olyan egyszerű, amilyen csak lehet, de annál ne legyen egyszerűbb. Avagy a tökéletes az, amiből már semmit sem lehet elvenni, amikor kész.

Whitesides korábbi TEDxBoston előadása

Whitesides TED Long Beach 2010 előadása

Alan Siegel gyors előadásában a világos, átlátható, empatikus nyomtatvány kommunikáció mellett érvel. Aki töltött már ki hazai adóbevallási nyomtatványokat, az tudja, hogy min kellene változtatni. Mert ha egy halom ilyen nyomtatványt csak külön speciális tanulmányok elvégzése után kell és lehet kitölteni, miközben önadózás folyik, akkor valami nagy baj van. Első blikkre egy doktorátussal rendelkező állampolgár sem képes az APEH adóbevallásait gyorsan és hibátlanul, önállóan kitölteni. Hovatovább, az APEH adóbevallásait maguk az általában közepesen, de speciálisan képzett könyvelő szakemberek sem képesek hibátlanul kitölteni. Arról már nem is beszélve, hogy mit él meg egy önadózó, aki diszlexiás, és diszkalkuliás, amikor nekiáll adó törvényeket bogarászni, APEH szoftvert tanulgatni, nyomtatványt értelmezni. Egyszerűen ez már egy kínzással felér, és elvész a demokrácia és a politika lényege, mely szerint a társadalmunk a jó élet megteremtésére törekszik. Ha az APEH ügyfélszolgálaton kérdést teszünk fel, az unott közalkalmazott nem segítőkész, hanem ránk ripakodik, hogy önadózás van, menjünk a fenébe. Mikor felhívjuk a figyelmét, hogy a mi adónkból van fizetése, ”szellemesen” közli, hogy ő meg minket fizet, mert semmit sem ért, csak a nyomtatványt, de nem hajlandó tájékoztatást adni, csak nyomtatványt vesz át. Hol van itt a jó élet, ha minden tavasszal felpumpált kortizol szinttel ülnek karikás szemű halandók az értelmezhetetlen szabályok, és nyomtatványok fölött? Egyetlen életünk van, élni szeretnénk, nem nyomtatványokkal nyüglődni. Mert nem mindenki alkalmazott, és nem mindenki tudja megfizetni az amúgy is folyton tévedő és tanácstalan könyvelőket (mert képtelenek követni a szabályok változását, tisztelet a kivételnek, és ez az APEH munkatársaira is vonatkozik). Talán adót is többen fizetnének, ha a nyomtatványok nem hárítást és szorongást váltanának ki belőlünk, lelki nyomort okozva ezzel sok ezer állampolgárnak. Alan Siegel éppen az ilyen problémákon szeretne változtatni, ezért is ír könyveket arról, hogy hogyan kell közérthető szerződéseket, vagy hitel kimutatásokat szerkeszteni, melyeknek megértéséhez nem kell jogi vagy pénzügyi végzettség, sem magas képzettség. (Siegel cége) A következő előadó is hasonló problémákról beszél.

Siegel előadása itt

Philip K. Howard jogász arról beszélt, hogy a korábban szükséges törvények és szabályok mára megnyomorítóvá váltak. Olyan sok a szabály, hogy betarthatatlanok, hiszen az átlagemberek képtelenek mindent megtanulni, értelmezni és alkalmazni. A szakemberek pedig, mint az orvosok és a tanárok, egyenesen belefulladnak a szabályok betartatásába. Az amerikai gimnáziumi tanárok 43%-a idejének felét, fegyelmezéssel tölti az osztálytermekben, vagyis a gyerekek feleannyit tanulnak, mint kellene. A 18 év alattiakat tanító tanárok 78%-át perrel fenyegették meg pályafutásuk során. És persze ott vannak az idióták, akiknek a papír poharakra rá kell írni, hogy forró folyadékot tartalmaznak, mert valaha, valamelyik ügyvéd milliókat nyert egy megégett szájú kliensnek. Az emberek gyakorlatilag elveszítették a jogba vetett hitüket, míg mások visszaélnek a törvények ismeretével. A törvények ma már elviselhetetlen mértékben korlátozzák a szabadságunkat, miközben folyton tudatos létezésre kényszerítenek minket. És mérhető, hogy aki folyton tudatos és nem lehet önfeledt, az rosszul teljesít, és rossz döntéseket hoz. Ahhoz, hogy a törvény önkéntelenül sajátunk lehessen, sokkal egyszerűbbé kell tenni a mindennapokban. Philip szerint a rendhez és a szabadsághoz szükség van az intézményesült hatalomra, de helyre kell állítani ezen intézményekbe vetett bizalmunkat. Így kilábalhatunk a jogi futóhomokba, melyben jelenleg fulladozunk, például az egészségügy területén.

TED 2010-es előadása már elérhető

Chip Conley, fiatalon lett szálloda tulajdonos. A XXI. századi vezetésről beszél, illetve arról, hogy végre engedjük már el a GDP-t és adoptáljuk a GNH-t. GNH = Gross National Happiness, avagy Bruttó Nemzeti Boldogság (BNB). Ha Bhutanban ez segít, talán máshol is hasznos lehet, mivel nem lehet a végtelenségig a nemzeti össztermékkel mérni egy erőforrásait rohamosan fölélő emberiség üzleti és állami sikereit. Nem lehet. Mérjük tehát sikerünket azzal, hogy életidőnket milyen minőségben éljük le, és milyen minőségű vezetők és dolgozók vagyunk. Ha létezésünk az életminőségről és az életről, mint mások szolgálatáról szól, sokkal jobban érezzük majd magunkat. Boldogságunk egyenletét is felírja: „azt akarni, amid van” osztva „megkapni azt, amit akarsz”. Ez a hála érzetének képlete tehát. Eddig a GDP volt a kalapács, mellyel tönkretettük magunkat. Szerezzünk egy nagyobb szerszámos dobozt, mondja Chip és legyen a cél: Jois de Vivre.

Chip előadása itt

20:00-tól – 21:45-ig

Az Ethel vonósnégyest hallhatjuk.

James Cameron beavat minket egy titokba: nem azért rendezte aTitanicot, hogy kasszasiker legyen, hanem hogy ő, a mániákus búvár, lejuthasson valahogy a Titanic roncsához. Gyerekkorában ugyanis ezekért rajongott: SCIFI, tudomány és búvárkodás. Tulajdonképpen egy darabig rendező volt, aztán felfedező, aztán megint rendező. És eljött a nap, amikor egy kis tengeralattjárón bejárta a Titanic roncsait, és különös deja vue érzése támadt: tudta, hogy merre jár a Titanic roncsiban, mert hiszen hónapokig járkált a hiteles film díszletek között, a felfedező út előtt. Arról is beszélt, hogy átvitt egyes tudósokat egymás szakterületére, mert a merülés során olyan élőlényeket is felfedeztek, melyeknek elméletileg nem lett volna szabad létezni, és ez ugyebár mind a tenger kutatókat, mind a bolygókutatókat érdekli. Mindezt az izgalom kedvéért, mellyel a felfedezés és az örömmel végzett munka jelent. Kiemelte, hogy vezetőként a legfontosabb tényező az egymás iránti tisztelet, ami ki is alakul, amikor jó szakemberek vannak összezárva, hol egy felfedezés, hol egy film megrendezése kedvéért. Azzal zárta beszédét, hogy míg a kudarc egy lehetséges opció, a félelem nem az. Avatar

TED 2010-es előadás már online!

John Kasaona természetvédő, előadásának elején Namibia vadvilágának és természeti szépségeinek hányatott évtizedeiről beszélt. Elmesél egy mondást, mely szerint isten a fehér embereknek órát, a feketéknek időt adott, mivel eléggé szűkre szabottnak találja a 18 percet. Ennek ellenére, könnyedén veszi az időkorlát-akadályt. Háború, szárazság, éhezés, tragédiák. Mindez csak háttér volt ahhoz a sikertörténethez, melyben elmesélte nekünk, hogy míg 1995-ben csak 20 oroszlánt számláltak a védelmük alá vont területeken, addig ma már 130 oroszlánt találunk ugyanott, és ez a számnövekedés igaz pl. a zebrákra és az orrszarvúakra is. Reményét fejezte ki, hogy Namibia sikere például szolgálhat más afrikai országoknak és akár az Egyesült Államoknak is. Az élővilág megőrzésére létrehozott program mára közel hat millió dollár bevételt hozott, melyet az AIDS megelőző programokba fektetnek be.

Előadása itt

Gino Yu arra kért minden motiváció vesztett embert, gondoljon bele, hogy 300 millió spermából, ő volt az egyetlen, aki fogantatása pillanatában eljutott a petesejthez. Megcsináltad, pedig pont olyan esélyed volt erre, mint pl. hogy elnök lehess az USA-ban. Akkor hogyan is adhatnád föl, ha már itt vagy? Légy intuitív, itt és most! Képes vagy rá! Ez egy olyan ember mondanivalója és bíztatása, aki szerint a lét egy főnyeremény. Nem hiszem, hogy egy klinikai depressziós ettől motiváltabb és optimistább lesz. Ugyanakkor, egy élet unt, fogékony kamaszt akár ki is zökkenthet a világfájdalmából.

Glenna Fraumeni a Palm Sprins-i TED Active párhuzamos eseményről könnyeket csalt az emberek szemébe. A 25 éves egyetemista megosztotta velünk drámai történetét. Halálos beteg, tudja, hogy hamarosan meg fog halni, de ő egyetemre jár, tanul, dolgozik, és önkénteskedik. Neki ez az élete. Segít másoknak. Folyton azzal nyaggatják, hogy hagyjon ott csapot, papot, és éljen. De hát neki ez az élete! Hova menne, ha ez nem lenne? Számára azok a pillanatok jelentik a boldogságot, amikor valamit adhat másoknak. Ez az ő normális élete és addig éli, míg csak módja van erre. És ezt kérdezi: És ti hogy éltek?

Sir Ken Robinson volt az első előadó, akinek a TED előadását, néhány évvel ezelőtt, valaki e-mailben átküldte nekem (magyar felirattal is elérhető, csak ki kell választani a több tucat nyelv közül, melyeken TED önkéntes társaim feliratozták). Egészen biztos vagyok abban, hogy bár a Columbia Egyetem oktatás kutató intézetében végeztem, mely főleg az oktatás formális, intézményesült kutatásával foglalkozik, mégis az én példaképem, ha oktatás filozófiáról van szó, mindig is Ken Robinson lesz, aki éppen, hogy az informális oktatás, és az oktatási rugalmasság szószólója. Nem csak azért kedvencem, mert hihetetlen jó humora van, hanem mert oly nagy empátiával fordul az emberi tanulásmódszertan és attitűd sokféleség felé, vagyis az emberek sokfélesége felé. Első előadásában, 2006-ban, arról elmélkedett, hogy vajon az iskolák miért és hogyan ölik ki az emberekből a kreativitást. Azóta, a TED.COM-ról 4 millió alkalommal töltötték le az előadását, és egy ember, úgy 20 másiknak küldhette át, átlagosan, ami azt jelenti, hogy legalább 80 millió ember látta, pedig fontos dolgokról beszélt, és nem valami you tube ökörséget művelt. Vagyis világos, hogy az interneten, nem csak a hülyeség, hanem a tudás is vírus módjára terjed. Sir Ken Robinson nem egy modern szex szimbólum, mégis, az oktatás kutatás online instant rock sztárja lett, egy szempillantás alatt. TED 2010-es előadása a konferencia egyik fénypontja, minden olyan néző, aki ismerte őt, alig várta, hogy eljöjjön a pillanat, amikor Ken újra megszólal.

Az egész TED jelenség arról árulkodik, hogy a világon mindenütt, az emberek ki vannak éhezve a teljesen újfajta oktatási gondolkodásmódra és a tudásra. Emberi erőforrás krízisben vagyunk, Sir Ken Robinson szerint. Azt mondja, hogy kétféle ember létezik. Az egyik, aki élvezi, amit csinál, a másik pedig az, aki nem. Azok, akik élvezik a hivatásukat, nem azt csinálják, hanem szinte azzá lesznek, amit csinálnak. Ezt nem lehet elvenni tőlük. Az oktatási reform teljesen hasztalan. Oktatási forradalomra van szükség, mely az embereket a 21. századnak megfelelően engedi fejlődni. Itt az ideje a dogmák trónfosztásának. Egyik példájában rákérdez, hogy kik vannak a nézők között, akik 25 évesnél idősebbek. Majd azt kérdezi, hogy kik azok ebben a csoportban, akik karórát viselnek. Majd rámutatott, hogy a 25 évnél fiatalabb generáció már alig hord karórát, mivel az idő mindenütt jelen van körülöttük, egy halom multifunkcionális eszközben. Felszólít minket, hogy ne tekintsünk az oktatásra lineárisan, és igenis, nem kell azonnal főiskolára menni, érettségi után, és higgyük el, hogy a tanulás egy organikus és nem lineáris folyamat. Példaként említ egy tűzoltót, akit egész gyerekkorában le akartak beszélni az álmáról, hogy tűzoltó legyen, még a tanára is, mondván, hogy elvesztegeti a tudását. Aztán egy nap, ez a fiatalember saját kezével mentette meg a tanárát, és annak feleségét a haláltól, egy autóbaleset után. Talán azóta a tanára is máshogyan tekint a tűzoltásra, mint speciális tehetséget igénylő hivatásra. A tehetség sokféle. Aztán egy jó szándékú hivatalos feliratra emlékszik, melyen ez állt: A főiskola az óvodában kezdődik. Nos, mondja Ken, NEM, a főiskola NEM az óvodában kezdődik. Képzeljük csak el, mondja, hogy ott ül a kis három éves, az életrajzával, és egy unott pedagógus panel ránéz, és ezt kérdezik: hát csak ennyi? 36 hónapja él, és még csak ennyi? Itt a közönség már nagyokat nevet, de azért érezzük, mindannyian, hogy ez tragikus. Mert, mondja Ken, egy hároméves nem a hatéves fele. Ken kiemeli, hogy a mai oktatás a gyorséttermek szemetének felel meg, és hogy át kell térnünk, a személyre szabott, organikusan kialakított, nem lineárisan haladó oktatásra, mely tekintettel van a készségekre, vagyis egyénre szabott. Elmeséli, hogy Eric Clapton ugyan akkor kapott gitárt, amikor ő, de amíg Ericnek bejött a gitár, addig ő, Ken, hiába is próbálkozott vele. Amikor szeretünk valamit, az táplálja a lelkünket. Ekkor teljesen elveszítjük az időérzékünket, és semmi áron nem akarunk mással foglalkozni. Vagyis amire ma szükségünk van: az oktatás forradalmian alulról építkező mozgalma. Felszólít minket, hogy ne lépjünk gyermekeink elénk terített álmaira.

Ken legújabb könyve: The Element

Végre, végre, elérhető Sir Ken Robinson második TED előadása!

Adora Svitak egy tűzről pattant kislány, egy 30 éves felnőtt verbális készségével, akinek már könyve jelent meg, mivel szülei vettek neki egy laptopot és írt rajta 300 történetet. De nemcsak írt, hanem ki is akarta adni. És sikerült neki. Arra kéri a felnőtteket, hogy óvatosan használják a ”gyerekes” kifejezést, mert nagyon sok gyerek komoly teljesítményekre képes, és főleg azok teljesítenek alul, akiktől vagy nem várnak semmit, vagy, és ezt én mondom, túl sokat várnak, mint az istállóban nevelt csodagyerekektől, akiknek nincs gyerekkora, mert szüleik a lelket is kihajtják belőlük. Biztos vagyok benne, hogy a legtöbben sokkal többre képesek, mint hiszik. Azt hiszem, hogy az önmagunkba vetett hit, egy tehetség, mely fejleszthető. Mindez bizalom kérdése. A gyerekek bíznak a felnőttekben, de a felnőttek sokkal kevésbé bíznak a gyerekekben. A gyerekek tanulnak a felnőttektől, a felnőttek azonban nem hajlamosak a gyerekektől tanulni, pedig ez nagyon is lényeges és lehetséges lenne. A gyerekeknek nem kell azokká a felnőttekké válni, akik körülveszik őket. Elmeséli, hogy az egyik gyermek könyvkiadó azzal utasította el, hogy gyermek írókkal nem dolgoznak. Micsoda rövidlátás, mondja Adora, és igaza van. Teremtsetek nekünk lehetőségeket, hogy elsöpörhessünk benneteket, mondja szó szerint ezekkel a szavakkal, csak persze angolul. És felszólít minden felnőttet, hogy végre ne csak arról beszéljenek, hogy mi a rossz, hogy mibe fogunk belepusztulni (felmelegedés, szemét, betegségek, válság), hanem arról is, hogy mi a pozitív, hogy van remény és lehet bízni a jövőben.

Adora előadása itt

Ze Frank egyszerűen, akit csak ér, az előadók közül mindenkit kifiguráz. Látni kell. Bevallom, még másnap is felröhögtem, ahogy eszembe jutott egy-egy poénja.

Nos, én ezt láttam a négy nap alatt, éjjeleken át. Lehet, hogy néha kicsit elkalandoztam, esetleg kihagytam valakit az előadás dömping során, és tény, hogy mindenhez én sem értek, vagy éppen nem volt kedvem minden egyes témát kivesézni, de remélem, hogy sikerült kellően megragadnom és visszaadnom, hogy mi is történik egy TED konferencián, ha az ember online nézi élőben. Nyilván lemaradunk a kapcsolatépítés személyes formáiról, de ennek fejében nem kell átutaznunk az óceánon, nem kell szállodát fizetni, és a belépőt is megspórolta az, aki TED önkéntesként előadásokat fordít.

TED 2010 Long Beach California LIVE

I have been literally healed by this experience. It gave me flow. TED speakers encapsulated me live into a brilliant and glowing virtual global knowledge bubble. I have been reminded that while I am not a sports fanatic, my intellectual endurance is huge. TED to me is the world wide top pop gala of human knowledge. 🙂 (Regina Saphier, about TED 2010 Long Beach)

I am so lucky! So happy! 🙂 I am a TED volunteer translator and I received a gift from them: four free days of live TED 2010 Long Beach conference streaming! Therefore every night I have been sitting here in front of my laptop or TV, listening, watching, learning, having fun, and taking notes (there is a 9 hours time difference between Long Beach California, and Budapest, Hungary, so when each conference day was over, it was 4:00 AM in Budapest). It was the most wonderful intellectual experience to see this event, and the brilliant & diverse presentations caused me to be in flow for days. I wrote a 15 pages long summary in Hungarian. Today is the last day, from 5:30 PM my time in Budapest, so from 11:00 AM Long Beach time. I just wanted to publicly thank the wonderful people of TED for the enormous joy of being part of this conference! If you don’t know what TED is, go to TED.COM and watch the approximately 500 free interdisciplinary conference videos that are already up for free. Those are videos recorded in earlier TED world class, top conference sessions. TED stands for: Technology, Entertainment and Design, but it is all about human knowledge, in every field. Their motto: TED, ideas worth spreading. And indeed TED itself is an idea worth spreading.

TED Long Beach 2010 talks will be up on TED.COM in a few days, weeks, months. Here is what I tweeted about the event:

MY Best of day 1: William Li, Dan Barber, Jamie Oliver
MY Best of day 2: Elizabeth Pisani, Nicholas Christakis, Jane McGonigal, Stephen Wolfram, Mark Roth
MY Best of day 3: Temple Grandin, Mitchell Joachim, RaghavaKK, Julia Sweeney
MY Best of day 4: James Cameron, Sir Ken Robinson, Adora Svitak